 |
 |
| Az építészet sajátos művészet. Abban különbözik a
többi művészeti ágtól, hogy terméke minden esetben közügy. A könyvet
letesszük, ha unalmas. Elfordítjuk a fejünket, ha nem tetszik a festmény. Az
előadást - legyen az prózai vagy zenei - otthagyjuk, ha irritáló valamiért
is. Mindig van választási lehetőségünk. A megépült ház azonban minden
pillanatban hat környezetére - ha szép a szépségével, ha csúnya a rútságával - akaratunktól
függetlenül is. Önálló életet kezd élni megszületése után, környezetének meghatározó
szereplője lesz. Az épület nemcsak tömegével és belső tereivel válik
kifejezővé. Bejárható alkotás, így az idő, mint negyedik tényező
is részese a hatásnak. És hat ránk akár lakunk benne, akár a mindennapi munkánkat
végezzük ott. Helyet ad a tanulás minden stációjának, az első lépések
megtételétől az élet további fázisait alapvetően meghatározó befejező
tanulmányokig. Helyet ad a kemény fizikai munkának és az elmélyült szellemi
alkotói folyamatnak egyaránt. A megszületés, az emberré válás, az elmúlás
színtere. Joggal mondhatjuk, hogy az építészet a legközösségibb művészet.
Az épülettervezés azonban nemcsak művészeti alkotás, egyben mérnöki tevékenység is. Az
épület váza, a mindent hordó tartószerkezet, a működtetéséhez nélkülözhetetlen
kiszolgáló rendszer, az épület környezetében és a legkisebb részében jelenlévő
gépészeti és elektromos hálózat szerves része a végeredménynek. Jó ház nem
létezik pontos, szakszerű, gazdaságos és energiatakarékos szemléletű
mérnöki munka nélkül. Az épülettervezés összetett mérnöki munka is.
Ezt a komplex tervezői tevékenységet végzi 1949
óta, számtalan megépült házzal, építészeti, belsőépítészeti,
tartószerkezeti, gépészeti, elektromos, közmű stúdióival a Közti. |
