Helyszín: Kőszeg, Sigray Jakab utca 3.
Átadás éve: 1993
Építészek: SKARDELLI György, TORDAY Krisztina
Belsőépítészek: PLACHTOVICS Vilmos, MÁRKUS Gábor
Tájépítész: HAVASSY Gabriella
Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesület Battonya és Kecskemét után a nyugati határ mentén, Kőszegen is fel akart építeni egy újabb, a nehéz sorsú, árva gyermekek befogadására alkalmas intézményt. Az új létesítmény tervezőjének kiválasztására országos meghívásos tervpályázatot írt ki, amelyet a KÖZTI tervezőcsapata nyert meg, Skardelli György vezetésével.
A II. világháború után számos gyermek maradt árván német nyelvterületeken, ugyanakkor számos nő is elveszítette a családfenntartó szerepet betöltő párját. Ezeknek a gyerekeknek és nőknek a sorsa kilátástalanak tűnt az akkori Németországban és Ausztriában. Ekkor állt elő Hermann Gmeiner azzal a gondolattal, hogy akár egészen kicsi adományok segítségével (mindenki adjon csak egy márkát!) hozzanak létre egy olyan intézményt, ahol az árva gyerekek és a magányos nők is otthonra találnak. Így született meg az első gyermekfalu, amely azóta nemzetközi szervezetté – SOS Kinderdorf International – nőtte ki magát; ma már több mint 300 falu tartozik a szervezetbe, a világ minden tájáról. A cél az, hogy a gyerekek családszerű körülmények közé kerülve nőjenek fel, családi házakban, egy-egy nevelőanya szeretetétől, gondoskodásától övezve. Az anyák, egyedülálló nőként, akár életre szóló szerződést kötve végzik tevékenységüket, az egyesület által biztosított körülmények között. A gyerekek ebben a faluban élnek, de iskolába közösen járnak a település gyerekeivel. Ám, nem ez az egyetlen közös pont, ahol a gyerekek egymással találkozhatnak: az is az alapelvek közé tartozik, hogy a gyermekfalu kis lakói, a lehetőségekhez képest ugyanazt az életet éljék, mint a falun kívüli társaik. Ez valóban fontos szempont, hiszen a gyerekek csak 18–19 éves korukig maradnak a faluban, ám sorsukat azt követően is figyelemmel kísérik, és adott esetben segítik minél zökkenőmentesebb beilleszkedésüket a társadalomba. A felnőtté vált gyerekek visszajárnak, meglátogatják nevelőanyjukat, „testvéreiket”, vagy a különböző rendezvényeket.
A kőszegi gyermekfalu is a fent vázolt alapelvekhez igazodva készült el. A fő funkciók különböző épületekbe kerültek. A nyolc családi ház mellett létrejött egy közösségi ház, egy műhely, egy óvoda, a kisegítő anyák háza, a faluvezető-helyettes háza, illetve a családi házak között a faluvezető háza. Az építészeti koncepció a meglehetősen nagy tervezési területen az épületeket – egyfajta hierarchiába rendezve, egy kisváros térszerkezeti rendszerét megidézve – koncentráltan helyezte el a telek magaslati, bejárati pontján. Az épületek csoportosítása és egymáshoz való viszonya, az általuk közrefogott és a közöttük kialakult tér, azaz minden elem erre a kisvárosi hangulatra szervezett. A bejárat felől egy nyújtott térre érkezik a látogató, amit a „középületek” vesznek körül. Ezeken keresztül lehet eljutni a második körben elhelyezkedő családi házakig, amelyek zártsorúként összeépítettek, csakúgy, mint a kisváros főterén álló középületek és lakóházak. Megépült egy várként megfogalmazott játszótér és egy szabadtéri sportpálya is, amelyeket szintén közösen használnak a gyermekfaluhoz tartozók és a „külsős” gyermekek.
