KÖZTI–Bayer–Artisjus Irodaház

Helyszín: Budapest I., Mészáros utca 15–17.–Pálya utca 4–6.

Átadás éve: 1993

Építész: MAROSI Miklós

Építész munkatárs: FARKAS Dániel

Belsőépítész: SZÉKELYI Zsuzsa

 

 

A KÖZTI „spontán privatizáció” miatt feladni kényszerült bel­városi, Kecskeméti utcai székházát, és a hasonlóan járt Szer­zői Jogvédő Hivatallal társulva új székház építésére adta a fe­jét. Más­fél évnyi, MOM-ban eltöltött átmeneti tartózkodás alatt kellett megépítenie új munkahelyét. A kockázatos vállalkozás – bár a cég minden anyagi javát felemésztette – sike­re­sen meg­valósult.

A tervezési területre vonatkozó részletes rendezési terv rend­kívüli módon korlátozta a beépítést. Egy laposabb ívű – a Mé­­szá­ros utca jelenlegi görbületétől eltérő – útvonal­veze­téshez igazított szabályozási vonal a telek mintegy harmad­részét lemetszette. Az előírt homlokzat- és gerincmagasságok a köz­vetlen környezetben lévő épületek minden rezdülését kötele­zően átvetítették az új beépítésre. A Pálya utcai földszinti lakások benapozási előírásai a tömeg további „puhítását” invol­- válták. A Mészáros utca jellegzetes, vakolatarchitektúrás, magas tetős, zártsorú beépítését lezáró fragmentum fontos kompo­zíciós elem: sarokházat teremt és módot, lehetőséget kínál a váltásra.

A déli vasút távlati elképzelésekben vázolt lefedésével ki­alakuló hatalmas felület high tech világa elé feszített konvex tükör ezen álom megvalósulásakor nyeri el majd igazi értel­mét. A Győző utca–Pálya utca sarka visszaszelídül, és csak a kerámia, illetve az üveg síkbeli plasztikájával, rejtett rizalitképzésével, valamint arány- és ritmusváltásaival kíván reagálni környe­ze­tének változatos hatásaira. A „tükör” a modern ipar terméke, a tervező csak osztásarányait képes meghatározni; szemöl­dök­képzése, párkánylezárása a klasszikus építészeti hagyo­má­nyokhoz nem alkalmazkodik. Ugyanakkor szoros tartozéka az ablakmosó berendezés pályája: ezt a szerkezeti elemet, megsokszorozott keresztmetszete révén, koronázó párkányként alakították ki. Az épület bejárati axisait kijelölő rozsdamentes, acélsodrony szövésű lepkeszárnyak, a sarok elé döntött zászlótartók és a jelként alkalmazott „tornyok” a geometriai monotonitás oldását szolgálják, két tükör közé feszítésük a végtelenig sokszorozza látványukat. Az épület alaprajzszervezése alap­vetően két egységre tagolódik: a cellás irodatereket befogadó Mészáros utcai frontra, valamint a nagy terű irodákat, műtermeket tartalmazó Pálya utcai szárnyra, amiket a bevilágító ­udvart két végén lezáró közlekedő- és szanitertorony fűz össze. A terepszint alatt há­rom, fél szint eltolásos garázstér helyezkedik el. Az épület telje­sen klimatizált, gépházai a tetőtérben találhatóak.

Az alkalmazott anyagok és szerkezetek az évek során megfelelőnek bizonyultak, az üzletpolitikai és szervezeti változásokból eredő belső módosítások, átalakítások nyom nélkül elvégezhetők voltak ben­ne, ahogy azt egy 15 évvel későbbi beavatkozás is megmutatta: ekkor a Mészáros utca felőli főbejárati axisból megközelíthetően, az eredetileg bankfiók céljára tervezett, ­később AGFA bemutatóteremként és szervizként használt kétszintes, galériás tércsoportból, belső átalakítással, egy 150 főt befogadó kamaraterem és művészklub jött létre. A terem több funkcióra vált alkalmassá, így szerzői jogi konferenciák, egyesületi gyűlések megrendezésére, a legújabb magyar komolyzenei hangversenyek, kamara- és irodalmi estek, kis létszámú kórus­művek előadására, komoly- és könnyűzenei szerzemények, CD-k és egyéb hanghordozók sajtótájékoztató keretében történő bemutatására.

A foyer és kiszolgálóhelyiségei a FÉSZEK Mű­vész­­klubhoz hasonló, kisebb befogadóképességű budai művész­klub meghonosodását teszik lehetővé. A kamaraterem főbe­járata a Mészáros utcai hangsúlyos axis felől nyílik, a mozgássérültek a Pálya utcáról, az egy szinttel magasabban kialakí­tott irodabejáraton át közelíthetik meg. Gépkocsival ugyancsak a Pálya utcai ki-behaj­tón érhető el, a hangszerek, kellékek szállítása a gépko­csi­áthajtóból nyíló bejáraton át biztosítható. Amfiteátrális, maximum 150 látogatót befogadó nézőtér, négynyelvű tolmács­-fülkék, kép- és hangvezérlő technikai helyiség, férfi-női WC-csoport, gépészeti helyiségek, foyer, egy kis büfé és ruhatár biztosítják a szükséges helyiségeket.

 

 

 

 

Megosztás