Budapest Sportaréna és városi tér

Helyszín: Budapest XIV., Stefánia út 2.

Átadás éve: 2003

Építészek: SKARDELLI György, POTTYONDY Péter, GÁSPÁR László, LÁZÁR Ferenc

Létesítményfelelős építész: SZABADOS László

Építész munkatársak: MOLNÁR J. Tibor, DUDÁS István, FARKAS Zsolt, RADVÁNYI Katalin, TARNÓCZKYNÉ BÁLINT Andrea, KÁDAS Eszter, KONCZ Zsuzsa, NÁDAINÉ KOVÁCS Sarolta

Belsőépítész: PLACHTOVICS Vilmos

Tájépítész: HAVASSY Gabriella

Alapterület: 132 000 m2

A régi Budapest Sportaréna 1999 végén leégett. Újjáépítésére és környezetének rendezésére egységes építészeti koncepció alapján készült terv, és mindössze 18 hónap alatt fel is épült. Az új Budapest Sportaréna az ország egyik legnagyobb befogadóképességű, kiemelkedő jelentőségű, fedett középülete lett. Sport- és kulturális rendezvények, konferenciák, kiállítások, továbbá különleges szórakoztató műsorok korszerű helyszíne, ami akár 12 500 nézőt is képes befogadni.

Tovább

A terület adottságai; szabadtéri parkoló, távolságibusz-pályaudvar, postahivatal, egy szálloda és a metróállomás kijáratai a tervezés meghatározó tényezői voltak. Alapvető feladat volt, hogy a sokféle kiszolgálófunkció megtalálja a helyét az új kompozícióban, ami egyúttal kielégíti a jelentősen megnövekedett parkolási igényeket, és biztosítja az új aréna intenzív gazdasági forgalmát. Egyúttal elvárás volt egy olyan köztér kialakítása az épület körül, ami a létesítmény kiszolgálása mellett a főváros és a kerület új köztere, közösségi központja lehet, megszüntetve a korábbi, méltatlan állapotokat.

A kompozíció három elemből áll. A városi környezetéből mintegy hat méterrel kiemelkedő Tér, a domináns elemként megjelenő Aréna és a kiegészítő funkciókat magukba fogadó Kristályok együtt alkotják az épületegyüttest. A Tér méltó megközelítést és környezetet biztosít az Arénának, elválasztva a gyalogosok életterét a térszín alatti, parkoló-, szerviz- és beszállítói forgalomtól. A fő tömegközlekedési csomóponttól rámpákból, lépcsőkből, olasz lépcsőkből álló közlekedőegyüttes visz fel a Térre. A különböző alakú és funkciójú burkolt teresedések között összefüggő, nagy zöldfelületek teszik kellemessé a tartózkodást.
A Tér felszínét a kisebb-nagyobb, változatos – vendéglátó-, kiállító-, árusító-, közlekedőfunkciókkal társított –, éles Kristályok törik meg, ellenpontozva az Aréna hatalmas, áramvonalas tömegét. Ezekben a Kristályépületekben lépcsők és liftek vezetnek fel a parkolókból a Tér területére.
A kompozíció harmadik, legmeghatározóbb eleme az együttesen uralkodó Aréna, ami hat méter mélyről indul, és hidakkal csatlakozik be a Tér életébe. A fémes fényű, alumíniumburkolatú, óriási méretű tömeg törés nélkül jelenik meg a legalsó szinttől az épület legfelső pontjáig. A testen szükségképpen alkalmazott ablaksávok és gépészeti külső terek a kontúrt követő lamellasor mögött helyezkednek el. Az oldalbejáratok sajátos formájú hasítékok mélyén nyíló ajtókkal vezetnek a belső térbe. Az áramvonalas tömegből, mint egy nagy száj, tárul fel az üvegezett főbejárat, amin csillog a napfény és éjszaka kiragyog a világítás.

 

Megosztás