Kálvin tér, felszíni kialakítás

Helyszín: Budapest V., VIII., IX. kerület

Átadás éve: 2012

Építész: SKARDELLI György

Építész munkatársak: BORBÉLY András, CSÍZY László, GÁSPÁR László, PETRI Dávid

Tájépítészek: MOHÁCSI Sándor, BALOGH Péter István (S73 Kft.)

 

 

12A 4-es metró föld alatti fejlesztése térfelszíni változásokat generált városszerte. A projektre pályázó és nyertes FŐMTERV Zrt. a Kálvin tér felszíni rendezésére és arculatának kialakítására Skardelli Györgyöt, a KÖZTI építészét kérte fel. Városépítészeti szempontból az egyik legjelentősebb átalakulás a Szabadság híd pesti hídfőjétől, vagyis a Fővám tértől az Astoriáig tartó kiskörúti szakaszon történt. Ennek a városi térsornak meghatározóan fontos eleme a történeti városmag Kecskeméti kapuja előtti, évszázadok alatt kialakult Kálvin tér. A Kecskemét felől jövő országút városmaghoz közeli becsatlakozási pontjában található és a dunai vízi szállítás által is támogatott piactér fokozatosan alakult át a polgárosodás során és értékelődött fel  városi térré.

A 19. században a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve az annak környékén felépült Palotanegyed megalapozta a Kálvin tér fontosságát. A téren álló református templom mellett folyamatosan épültek át a házak, amelyek között Ybl Miklós tervezte épületek is álltak. A II. világháborút alaposan megsínylette a tér és az azt övező térfal. A romok elbontását követően sokáig foghíjak szegélyezték az egyre inkább a felszíni gépjárműforgalom szolgálatába állított teret, amely az utolsó döfést a 3-as metró megépítésével kapta: a város lakói ekkor végleg leszorultak a tér alatti aluljáróba.

A térfelszín állapota kétségbeejtő volt. Ha valaki felemelt fejjel körbesétált a téren, elborzadt a látványtól, és jó, ha közben nem esett át valamilyen térbútoron, növényi vályún, vagy nem ütötte el egy autó. De a terület városépítészeti szempontból sem volt térnek nevezhető: a városlakókat a föld alá kényszerítették, a térfelszíni gyalogos lét lehetetlen volt, az egykori városkapu előtti piactér, majd díszkúttal ékesített városi tér a háborút követő évtizedek során folyamatosan silányult belvárosi közlekedési gócponttá.

A tervezés a tér újragondolásával indult. A teljes lecsupaszítást követően – figyelembe véve az új közlekedési rendszert – új koncepciót kellett kiakakítani, amelynek alapját az ötágú csomópont négyágúra szűkítése, a Mikszáth tér–Kecskeméti utca közötti új gyalogos­tengely összekötése jelentette. Az elképzelés lényege egy városi tér létrehozása volt. A teljesen megtisztított terület újra magára ölthette egy valódi belvárosi tér karakterét és a gépjármű-közlekedéstől, valamint a „zöld szigetektől” visszafoglalt területekkel megnövekedve teljes szabadságot, korlátok és buktatók nélküli átjárást biztosít a gyalogosoknak. A szabadon élhető, burkolt felületek lehetőséget adnak a környező épületek földszintjén újra életre kelő üzletek, vendéglátóteraszok térre való kihúzódására, a sétálók szabad irányválasztására, a nézelődésre, és esetenként akár gyülekezésre is. A teret újra belakhatják a városlakók, a sétálók, a lődörgők, a várakozók, a kirakatnézők, az étteremi és kávéházi teraszon ücsörgők. Létrejöhetnek új találkozási pontok, melyeket a zöldfelületek mentén több száz méter hosszan elhelyezett, speciálisan formált műkőszegély ülőpadkák is elősegítenek.

A történeti Belváros formáját, illetve a Kiskörút vonalvezetését idézi a helyszínre tervezett, K betűt formázó egységes kőburkolat. A konkáv és konvex elemekből álló egyedi burkolat elér a Fővám térig, illetve az Astorián keresztül egészen a Károly körútig. Az egységesség szándékát erősíti a történeti térfalak karakteréhez igazodó kandelábersor is, amely valamennyi addigi felszíni oszlop szerepét is kiváltotta, eltüntetve azokat a térről. A csökkentett számú, átgondoltan elhelyezett, aluljáróba vezető lépcső fölé egy-egy sajátos formájú, acélüveg szerkezetű esővédő tető került. Ezek az egyedi elemek a kitisztuló téren egyrészt egyértelműen kijelölik a lejárati pontok helyét, másrészt egyfajta átmeneti teret biztosítanak a védett aluljáróvilág és a szabad tér között. A tér néhány régi fáját egészítik ki a rugalmas használatot garantáló, fákkal beültetett növényplanténerek, illetve az ülőfelülettel szegélyezett, épített kazetták növényzete.

 

 

Megosztás