Várkert Bazár

Helyszín: Budapest I., Ybl Miklós tér 1–6.

Átadás éve: 2014

 

Rekonstrukció

Építészek: POTZNER Ferenc, POTTYONDY Péter

Belsőépítész: DÉVÉNYI Tamás (Budapesti Műhely)

Tájépítész: STEFFLER István (Garten Studio Kft.)

 

A budai Vár és környéke közösségi közlekedésének fejlesztése a Várkert Bazár rekonstrukciójához kapcsolódóan

Építészek: POTZNER Ferenc, POTZNER Ádám, SZABÓ Orsolya

Belsőépítészek: DÉVÉNYI Tamás (Budapesti Műhely), BALIGA Kornél

 

 

 

A terület kiépítésének gondolata először Reitter Ferenc mér­nökben vetődött fel. A tervezésre a korszak legismertebb építőművészét, Ybl Miklóst kérték fel, aki Reitter elképzelését megtartva és a kor jelentős művészeit, iparművészeit és iparosait bevonva, alakította ki az épületegyüttest, 1875–1883 között.

Az együttes célja a dunai rakpart teraszán a Várkert szegélyezése, a királyi palotának a városképben való méltó megjelenítése volt. Északon a királyi testőrség szállásépülete, délen két bérpalota zárja az együttest. A palotákat bazársorok, majd nyitott fülkéjű emeletes pavilonok – a Lépcső pavilon és a Fülkés pavilon – követik. Közöttük, tengelyben helyezkedik el a kétkupolás Gloriette, amelynek oldalain lépcsős rámpák vezetnek a kerti terasz sétányára. A főbejáratnál, a kapuőrző oroszlánok között előlépcső indul a Gloriette alsó teraszára, amelynek kannelurás oszlopai felett a négy évszakot szimbolizáló női alakok állnak attribútumaikkal, míg a pavilonok főhomlokzati felületein festett mitológiai alakok láthatóak. A Várkert Bazár ikonográfiája a világ harmóniáját az ember által még érintetlen és a már megművelt természet egyensúlyával fejezi ki.

Yblnek az itáliai reneszánsz volt a kedvelt stílusa. A Várkert Bazár is számos itáliai épület hatását mutatja, de Ybl zsenialitását jelzi, hogy ezekből tökéletes harmóniát tudott teremteni, illetve hogy a területen lévő középkori várfalakat is integrálni tudta a kerti együttesbe, a palota szintjére való feljutás útvonalaiba.
A Várkert évszázadokon át tartó fejlődése a vár 1944–1945. évi ostromakor semmivé lett. A háborút követően, a középkori rekonstrukció prioritásaként, elbontották a várfalakkal össze­épült valamennyi kerti építményt. A KÖZTI-ben a Várkert Bazárról az 1950-es évek második felében készített helyreállítási tervek adottságként fogadták el a várfalak rekonstrukcióját. Ekkor bontották el a Lépcső pavilon hengeres lépcsőházi terét. Az 1960-as évek eleji konszolidáció idején a neoreneszánsz kert helyén nyílt meg a Budai Ifjúsági Park.
Jelen rekonstrukciónak köszönhetően a Fülkés pavilon – eddigi kompozíciós szerepén túl – a történeti kulissza mögötti kert alatt kialakított multifunkcionális rendezvénytér utcaszinti bejáratává is vált. Az Ybl-épületet – rejtett lehetőségeit felismerve – egyedi térsorokkal is gazdagították a helyreállítás so­rán. Az előcsarnok bejárat felőli falát a Fülkés pavilon és a bazársor eredeti íves téglafalazata adja, mintegy megmutatva 19. század építőmestereinek elképesztő tudását. Az előcsarnok közepén lift visz fel az újraépített történeti kertbe, ahova a csar­nok emelt déli végén lévő Erzsébet lépcső is felvezet.
A téglafalak mögött, a lépcsős rámpa alatt, sajátos atmosz­férájú új terek jöttek létre. A mintegy 900–1200 főt befogadó, osztható rendezvénytér a környezetétől független „akusztikai doboz”, amely kigördíthető lelátókkal, oldalfalain programoz­ható pixelsorú képernyővel rendelkezik. A rendezvénytér alatti parkolótól északra – a Száraz árokig – többszintes parkoló épült, gyalogos kijárattal az Ybl térre. A geometrikus kert megjelenésében az Ybl-korabeli kertet rekonstruálja, felső sétányával pedig a déli tájkerthez kapcsolódik. Az Öntőház udvar kor­társ köntösbe öltözött. Térplasztikáját a hegy felől épített vendéglátó-pavilon zárja. A Testőrségi palota, kompatibilis funkciójával együtt, az ifjúságnak kínál teret. Az együttes két végénél található lakóépületek kiállítótérként, míg a kapcsolódó bazársorok vendéglátóhelyként működnek. A rekonstruált neoreneszánsz kert és az Öntőház udvar között, a déli kortinafal vonalára fűződik a várplatóra vezető gyalogos tengely, amely a Lépcső pavilon Ybl Miklós téri bejáratától indul a királyi palotát övező zárt udvarokba és az ezek fölötti palotaszintre.
A feljutás rejtett útvonala, a Lépcső pavilon mögött, a Víz­hordó folyosón át vezet. A Vízhordó folyosó tetejéről moz­gólépcsővel lehet feljutni a gyorsliftig, amely felvisz a déli kor­ti­na­fal palotaszinti falkoronájára, míg az Öntőház udvarból a déli kortinafal falkoronáján lévő lépcsőn érhető el a falszoros Középkert terasza. Az új lépcső- és lifttornyok, valamint a Vízhordó folyosó sánca feletti védőtető minimal art formálású és kortárs anyaghasználatú. A védőtető szerkezete, a lifttornyok burkolata Cor-Ten acél. Az építészeti formák, a díszvilágításnak köszönhetően éjszaka is szemantikai jelekként tűnnek fel a városképben.

 

 

Megosztás