Kecskeméti Gyógyintézeti Központ

Helyszín: Kecskemét, Nyíri út 38.

Átadás éve: 2014

Építész: MAROSI Miklós

Építész munkatársak: ÁCS István, SEBŐ István, PERNESZ Ágnes, RABIE Anisz

Belsőépítész: KERECSÉNYI Zsuzsa

Tájépítész: HAVASSY Gabriella

 

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kórházának Nyíri úti telep­helye 1980 decemberében készült el, de a kórház bizonyos részlegei továbbra is a korábbi, bővítésre alkalmatlan Izsáki úti telephelyen maradtak. Az elmúlt három és fél évtized alatt a kórház Nyíri úti telephelye folyamatosan új feladatokkal bővült, itt épültek meg a megyei mentőállomás, a gazdasági igazgatóság, a raktárak és garázsépületek, az új megyei szakorvosi rendelőintézet, a műveseállomások, az onko­radioló­giai centrum, a bőr- és nemibeteg-gondozó épületei.

A Nemzeti Fejlesztési Terv Pólus programja keretében, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat –  élve a Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretében megpályázható támogatási lehetőséggel –  tervbe vette, hogy az Izsáki úti telephelyen működő funkcióknak a Nyíri úti kórháztömbbe történő áttelepítésével megte­remti az új Kecskeméti Gyógyintézeti Központot, a haté­kony egészségügyi rendszer Bács-Kiskun megyei modelljét. Ez a centralizáció, nem mellékesen azzal az előnnyel is járt, hogy a kórházi feladatoktól felszabaduló Izsáki úti telephelyét az önkormányzat más célra értékesíthette. A 11,5 milliárd forin­tos fejlesztés révén bővítéssel és új épületek építésével, illet­ve a meglévők korszerűsítésével lehetővé vált a korábban méltatlan körülmények között működő osztályoknak a kor követelményeihez illő elhelyezése.

A bővítés során a hotelépület előtt húzódó út kert felőli oldalán emelt, T alaprajzú, részben alápincézett, föld­szint + négyemeletes épületben helyezték el az Anya-gyermek, illetve a Szív- és érrendszeri Központot, a Tüdőbelgyógyászatot, valamint a Fülorrgégészetet. A hotelépület előtti gyalogos sétány fölött, az első emelet magasságában épült meg az új központi előcsarnok, ahonnan a kórházkomplexum minden épülete fedettzárt útvonalon elérhető. Az ide való feljutást a főporta közeléből induló acél-üveg szerkezetű új építmény mozgójárdája biztosítja. A mozgássérültek egy-egy, a földszinten kialakított fogadótérből elérhető, akadálymentes közlekedésre szolgáló felvonóval juthatnak az előcsarnokba.

Épületenként áttekintve, az alábbi fejlesztések történtek: a diagnosztikai épület földszintjén, annak megépülte, 1980 óta működött a kórház patológiai részlege. Az Izsáki úti telephely átköltöztetése megkövetelte a patológia bővítését, rekonstrukcióját is. Az épület első és második emeletére, a képalkotó diagnosztikai egységek korszerűsítésének keretében, új digitális röntgenek és új MR-berendezések kerültek. A berendezések cseréje mellett a szóban forgó helyiségcsoportok építészeti és kapcsolódó elektromos, valamint gépészeti felújítására is sor került. Az Izsáki útról a szakorvosi rendelőintézet újonnan megépített harmadik emeletére költözött a citodiagnosztikai részleg, és ide került az izotóplaboratórium, az EEG- és ultrahangvizsgáló, a két felvételi helyiséggel kialakított digitális röntgen, valamint a vér- és vizeletvizsgálati laboratórium. Az így megnövelt épület teljeskörűen ki tudja szolgálni a járóbetegek diagnosztikai igényeit. A kórházkomplexum Nyíri úti főbejárati portaépületének eredeti funkciója megszűnt. A gázmérőn kívül ide telepítették a megnövekedett energiaigényeket kiszolgáló transzformátorokat és aggregátorokat. A korábbi, zsilipelt előtér igényes, új főbejárati kapuzata méltó az intézmény rangjához. A hajdani mocsár helyén ma már egy városrésznyi méretű kórházi együttes működik, további fejlesztések befogadására is alkalmas tartalékterülettel.

Kevés építésznek adatik meg az a lehetőség, hogy mintegy negyven esztendőn át minden fejlesztést – ahogy az jelen eset­ben a megyei kórház vonatkozásában történt – maga tervezhessen, végigélve és nyomon követve az időközbeni folyamatokat.  Az eltelt évek során alapvetően megváltozott többek között az építéstechnológia, új anyagok, szerkezetek jelentek meg, amelyek lényegesen szabadabb tervezési lehetőséget teremtettek. A tervező – saját bevallása szerint – minden tervfázisban igyekezett megőrizni a kórház egységes építészeti megjelenését, és mindazokat az előnyöket, amelyek az első, díjnyertes telepítési koncepcióban megfogalmazódtak, mint például az egyes részlegek zárt, fedett belső kapcsolata.

Az 1980-as években – miniszteri utasításra – a frissen elké­szült kecskeméti házgyár előregyártott paneljeivel alakították ki az akkori homlokzatokat. Ezek kontrasztjaként most nagy üvegfelületekkel megnyitott, jól hőszigetelt, napvédett homlokzatok készültek, amelyek korunk technikai színvonalát tükrözik. A főbejáratok átfogalmazása, a pihenőpadokkal kialakított, fásított sétányok, a külső-belső anyaghasználat és színvilág a humánum fokozását, az időtállóságot, az épület középület rangját kívánták felerősíteni és szolgálni. A paneles épületek – a későbbi külső felújítás, az energiamegtakarítást biztosító hőszigetelés rendszeres karbantartása esetén – további évtizedeken át biztosíthatják a megye színvonalas egészségügyi ellátását. A kórház, ilyen dimenziók mellett, veszélyes nagyüzem. „Tárgya” az ember, akinek gyógyítását minden lehetséges esz­köz­zel biztosítania kell. Jelen fejlesztési koncepció e cél elérését segíti.

 

 

Megosztás