Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Sürgősségi Centrum, bővítés: mentőfelhajtó és helikopterleszálló torony

Helyszín: Szeged, Semmelweis utca 6.

Átadás éve: 2014

Építész: MAROSI Miklós

Építész munkatárs: ÁCS István

Belsőépítész: SCHINAGL Gábor

 

A 410 ágyas klinika épületét – amit a mai napig Új Klinikaként emlegetnek – 1989-ben adták át. 2007-ben, a Pólus program keretében, a földszint egy részének bővítésével és belső átalakításával készült el az acél-üveg védőtetővel ellátott, új központi bejáratról nyíló Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO). A Sürgősségi Betegellátó Osztály fejlesztése – a belső átépítéseken túl – az eddigiekhez szervesen kapcsolódó új területek kialakítását is szükségessé tette, többek között a mentőfelhajtót és helikopterleszálló tornyot. Az építést-átalakítást a klinika folyamatos működése mellett kellett megvalósítani.

Egy erősen leromlott állapotú mentőhíd bontásával, de annak meglévő alapozásán emelt új épületszárny révén optimálisan kialakíthatóvá vált az új részleg, amely külső megjelenésében alkalmazkodik a klinikai tömb jellegzetes tégla architektúrájához. A helikopterleszálló torony az épületegyüttes karakteres lezáró eleme, igényesen formált építészeti-mérnöki műtárgy. A napi 24 órában működő SBO elsődleges feladata a sürgősségi ellátásra szoruló járó- és fekvőbetegek lehető leggyorsabb, szakszerű és hatékony ellátása. A sérültek ambulánsan, mentővel vagy mentőhelikopterrel egy központi helyre érkeznek, ahol az SBO orvosai fogadják őket, illetve ahonnan az összes, sürgősségben érintett szakma képviselője elérhető. Külön lépcső szolgálja a személyzetnek az utca és az osztály szintjei közötti gyalogos, a lifthasználatot mellőző, gyors közlekedését.

A mentővel érkezőket egy-egy nagy teljesítményű, az utca szintjéről induló betegfelvonó juttatja fel  az osztályra. A mentő­beálló védettségét az ide áthelyezett acél-üveg előtető biztosítja. Ugyanezen betegfelvonók tető fölé magasodó akna­falai­ra támaszkodik a mentőhelikopter fogadására tervezett kör alaprajzú leszállóhely. Innen speciális emelőszerkezettel juttathatók a sürgősen ellátandó sérültek a betegfelvonók belépési szintjére, majd a felvonókkal a magasföldszinti beteg­fogadó „kapuhoz”, a diszpécserhez. A betegek állapotának első szemre­vételezését és a sürgősségi életmentő beavatkozást követően, az épületszárnyakat összekötő új folyosón, az ambu­láns forgalomtól elkülönítve, a betegek gyorsan eljuttathatók a további, megfelelő ellátást nyújtó, műtő színvonalú kezelőkbe, vizsgálókba, megfigyelőkbe-fektetőkbe. Az ambulanciára „saját lábon” érkezők számára kellően tágas, jól megvilágított új betegvárót terveztek, és ezen váró szeparált területén található a „gyors ürítő” is, ahol az éppen beérkezettek állapotának gyors felmérése, majd a betegek megfelelő osztályra küldése történik. Informálásukat és szakszerű továbbirányításukat a már korábban a központi aula felőli átjáróhoz telepített, éjjel-nappal szolgálatban lévő diszpécser látja el. A járóbetegeket szolgálja a kétnemű mosdó-, WC-csoport, illetve a mozgássérültek számára kialakított külön helyiség is. A személyzetnek megfelelő számú és felszereltségű öltözőt, tartózkodót, illetve munkaszobát, valamint a követelményeknek megfelelő számú és méretű raktárakat (tisztaruha, gyógyszer, sterilanyag stb.), illetve tárolókat (takarítószer, szennyes ruha, veszélyes és normál hulladék) terveztek. Külön traktusban helyezték el a saját felügyelettel bíró, férfi és női fektetővel és megfelelő méretű vizes­blok­kok­kal felszerelt detoxikálót, valamint az ettől leválasztott és elkülönítetten megközelíthető gyermek­­részleget.

 

 

Megosztás