1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, MÉSZ diplomadíjjal. 1983-ban beiratkozott az ELTE művészettörténet szakára,1988−1990-között a MÉSZ Mesteriskola X. ciklusának hallgatója volt. 1996-ban művészettörténész diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1997 és 2000 között ugyanitt művészettörténeti PhD képzésben vett részt.
1980-1983 között a MÉLYÉPTERV Szerkezeti Osztályán Zsuffa András mellett, 1983–1986 között az IKV Stúdió R Tömbrehabilitációs Tervező Irodáján dolgozott Kévés György és Wagner Péter munkatársaként.
1986-tól dolgozik a KÖZTI-ben, kezdetben Mányi István műtermében, majd 1990-től Laczkovics Lászlóval együttműködve. 1991-től vezető tervező, 2015-től stúdióvezető.
Legfontosabb tervezési feladatai közé elsősorban műemlék épületek helyreállításai tartoznak. Jelentősebb munkái az Andrássy palota-David House rekonstrukciója, a Sándor palota rekonstrukciója, a Zeneakadémia rekonstrukciója, a Várkert Bazár rekonstrukciója és közösségi közlekedés fejlesztése, a budai várban a Főőrség épületének és az új Királyi Lovardának rekonstrukciója.
Tagja a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak és a Credo evangélikus folyóirat szerkesztőbizottságának.
Számos egyéb szakmai díj mellett 1999-ben Pro Architectura díjat kapott, 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2014-ben Ybl Miklós díjat kapott.
