Rögtön a diploma megszerzését követően a KÖZTI-ben indult a karrierje, pedig egy dolgot pályakezdőként biztosra vett: mégpedig, hogy nagy irodában nem fog dolgozni. Ennek már 16 éve, azóta is a KÖZTI kötelékében dolgozik, leginkább a középületek tervezése vonzza. Jelenleg a Semmelweis Egyetem új oktatási épületének kiviteli tervein dolgozik. Kevesen tudják róla, hogy már saját stadiont is tervezett, igaz akkor még csak 12 éves lehetett. Interjú Tölgyesi Kaplonnyal, a KÖZTI projektvezető építészével.
Miért a KÖZTI? Egy szerencsés véletlennek köszönhetően kerültem a KÖZTI-be az egyetem elvégzése után. Egy volt évfolyamtársam (aki diplomázást követő nyáron kezdett a KÖZTI-ben dolgozni) szólt, hogy Tima Zoltán keres még embert az induló Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér projekthez. Megadta a telefonszámát, a következő nap már állásinterjún voltam Zolinál, és egy hét múlva már meg is kezdtem a KÖZTI-s pályafutásomat. Ez elég nagy változás volt ahhoz képest, hogy az egyetem alatt egy dologban voltam biztos a leendő munkahelyemmel kapcsolatban, hogy nagy irodában nem fogok dolgozni. Azóta eltelt több, mint 16 év, és egy rövid 3 hónapos ausztriai kitérőt leszámítva még mindig itt vagyok.
Melyik korábbi vagy jelenlegi KÖZTI-s projekt fontos számodra? Miért? Szerencsésnek mondhatom magam, mert pályakezdőként szinte azonnal olyan projektekbe kerültem, amik nem mondhatók hagyományosnak. Az ausztriai kitérőm után is hasonlóan jól folytatódtak a dolgok, és ekkor már nagyobb munkatapasztalattal, ezáltal fontosabb szerepet betöltve vehettem részt jelentős projektekben. Ezek közül a soproni Erzsébet kórház bővítése, illetve a Kossuth téri Látogatóközpont áll leginkább közel a szívemhez. Emellett a projektjeink közül kiemelném a BudaParton megépült BOG jelű szállodát és irodaházat, illetve a most tervezés alatt álló Semmelweis Egyetem számára tervezendő EOK2-es oktatási épületet is. Ezek azért fontosak számomra, mert az első önállóbb projektjeim. Az EOK2-es projekt továbbá azért is kedves számomra, mert mindig is inkább a klasszikus értelemben vett középületek tervezésével szerettem foglalkozni. Részt vettem több lakóépület, illetve bérirodaház tervezésében is, de a mai profitorientált befektetői környezetben ezen funkciójú épületek tervezése nagyon speciális, kötött rendszerben működik, ami nem éppen a magasabb építészeti gondolatok megvalósítását teszi lehetővé. Ezért is üdítő egy olyan tervezési munkában részt venni, ahol nincsenek ilyen kötöttségek.
Melyik egykor élt (KÖZTI-s) építésszel találkoznál szívesen és mit kérdeznél tőle? A híresebb (Rimanóczy Gyula, Janáky István, Pintér Béla, Jánossy György, Farkasdy Zoltán) egykori KÖZTI-s építészek fontosabb munkáit ismertem, de a KÖZTI 66. születésnapjára 2015-ben megjelent könyv alapján alaposabb betekintést nyertem a cég múltjába. Ekkor fedeztem fel az addig számomra teljesen ismeretlen Kiss E. Lászlót, akivel szívesen találkoznék. Az ő épületei nagyon tetszenek nekem, ráadásul ezek közül például az Üllői út – Mária utca sarkán található SOTE Egyetemi épületét gyakorlatilag gyerekkorom óta ismertem, mivel a környéken nőttem fel, de fogalmam sem volt róla, hogy ki tervezte. Egyetemistaként, illetve fiatal pályakezdő építészként már felkeltette az érdeklődésemet ez az épület, de amióta olvastam róla a KÖZTI-s könyvben, azóta nézem inkább szakmai szemmel, nem csupán úgy, mint egy átlagos városlakó. Ez egyébként már többször előfordult velem, hogy kiszúrok valahol egy régi, 60-as, 70-es évekbeli jó, modern épületet, és miután utánanézek a tervezőnek, illetve látom az eredeti terveket, fotókat is az épületről, akkor fedezem fel más szemszögből is, hogy milyen értékei vannak az épületnek, amit én talán addig észre sem vettem. Ez sokszor sajnos abból is fakad, hogy az épület átadása után történt felújítások, átépítések miatt már nehezebben fedezhetőek fel az épület eredeti értékei.
Van/volt mestered? Kitől tanultad a legtöbbet? Az egyetemen, a BME Középülettervezési Tanszékén a komplex és a diploma tervezési féléveim során Major György volt a konzulensem. Emellett a kötelező tervezői gyakorlati időt is nála töltöttem el, így tőle mind építészeti szempontból, mind ArchiCAD-es tudás szempontjából nagyon sokat tanultam. Később pályakezdőként, amikor a KÖZTI-be kerültem Tima Zoltán stúdiójában kezdtem. Zolitól szintén nagyon sokat tanultam. Ez viszont teljesen másfajta fejlődést tett lehetővé, mint az egyetemi évek. A szemléletet, ami az én mai építészeti felfogásomat jellemzi, azt gyakorlatilag mind Tima Zoltántól tanultam. Az ő keze alatt váltam pályakezdő fiatal építészgyakornokból projektvezető építésszé. Ezért én őt tekintem igazi mesteremnek, példaképemnek.
Mi az, ami fontos szakmai célod, ami szerepel a bakancslistádon? Nem nagyon tudnék semmi konkrét célt megfogalmazni. Talán a személyiségemből is fakad, hogy nem vágyom feltétlenül a hírnévre. A jelenlegi munkakörömben szeretnék minél nagyobb önállósággal, izgalmas projekteken dolgozni. Hogy mit értek izgalmas projekt alatt? A nagyobb léptékű közfunkciójú épületek tervezését, például egy egyetemi épületet vagy egy könyvtárat, ahol a profitorientált befektető szemlélet nem befolyásolja a tervezést.
Mit üzennél a diploma előtt álló végzős építészhallgatóknak? Élvezzék még ki az utolsó lehetőségeiket olyan tervezési feladatokon, amiben nincsenek olyan kötöttségek (pénzügyi keret, profitorientált megbízó, kivitelező), amelyek a valódi munkák során sajnos sokszor korlátozhatják az építészeti elképzelések megvalósítását, illetve az építészeti minőséget csökkenthetik.
Mivel foglalkoznál legszívesebben, ha nem az lenne a munkád, ami most? Szabadidőmben nagyon szeretek az otthoni kertünkben tevékenykedni. Talán abból is eredően, hogy a mindennapi munkám során egy irodában ülök 8 órát egy számítógép előtt, törekszem a szabadidőmben minél több időt a szabadban, a jó levegőn eltölteni. Az előbb leírtak miatt szívesen lennék kertész.
Mi tud leginkább feltölteni? A természetben, a jó levegőn eltöltött aktív pihenő idő. Szinte minden hétvégen megyünk a családdal kisebb-nagyobb erdei kirándulásra, emellett egy héten ötször szoktam futni szintén természetközeli helyeken. Tavasztól őszig, ha az időjárás engedi, akkor pedig biciklizni is megyünk a családdal rendszeresen.
Mi az, amit a legtöbb ember nem tud rólad (viszont szívesen elárulnád)? Gyerekkoromban nagyon szerettem focizni és legózni, illetve makettezni is. Egyszer egy családi utazásunk során épp Akasztó felé mentünk, így megnéztük a nemrég elkészült Stadler-stadiont (ami egyébként most teljesen lepusztult állapotban kihasználatlanul áll). Lehetőségünk volt belülről is megtekinteni a stadiont. Ez rám akkora hatással volt, hogy utána mikor hazamentünk megépítettem a stadion makettjét színes kartonokból. Persze nem hasonlított teljesen az eredetire, a léptéke is elég érdekes volt, de én nagyon büszke voltam rá. 11-12 éves lehettem ekkor. A dolog folytatásaként kb. 1 évvel később már egy saját stadiont terveztem, aminek szintén a makettjét készítettem el. Ez már sokkal „profibb” volt, jobban átgondoltam a léptéket, az arányok is megfelelőbbek voltak, jobb anyagokat használtam. A stadion „brit” stílusú volt, ami azt jelentette, hogy nem volt futópálya a pálya körül (akkoriban ez még nagyon sok stadionnál nem így volt), és négy különálló lelátó volt, a pálya négy oldalán.
Mit csinálnál, ha 3 napra bezárnának a (kollégák nélküli) KÖZTI-be? Megnézném az aktuális munkákat, illetve az elmúlt évek során született tervdokumentációkat.
