Építészek: SKARDELLI György, POTTYONDY Péter
A régi Budapest Sportaréna 1999 végén leégett. Újjáépítésére és környezetének rendezésére egységes építészeti koncepció alapján készült terv, és mindössze 18 hónap alatt fel is épült. Az új Budapest Sportaréna az ország egyik legnagyobb befogadóképességű, kiemelkedő jelentőségű, fedett középülete lett. Sport- és kulturális rendezvények, konferenciák, kiállítások, továbbá különleges szórakoztató műsorok korszerű helyszíne, ami akár 12 500 nézőt is képes befogadni.
A terület adottságai: szabadtéri parkoló, távolságibusz-pályaudvar, postahivatal, egy szálloda és a metróállomás kijáratai a tervezés meghatározó tényezői voltak. Alapvető feladat volt, hogy a sokféle kiszolgáló funkció megtalálja a helyét az új kompozícióban, ami egyúttal kielégíti a jelentősen megnövekedett parkolási igényeket, és biztosítja az új aréna intenzív gazdasági forgalmát. Egyúttal elvárás volt egy olyan tér kialakítása az épület körül, ami a létesítmény kiszolgálása mellett a főváros és a kerület új köztere, közösségi központja lehet, megszüntetve a korábbi, méltatlan állapotot.
A kompozíció három elemből áll. A városi környezetéből mintegy hat méterrel kiemelkedő Tér, a domináns elemként megjelenő Aréna és a kiegészítő funkciókat magukba fogadó Kristályok együtt alkotják az épületegyüttest. A Tér méltó megközelítést és környezetet biztosít az Arénának, elválasztva a gyalogosok életterét a térszín alatti parkoló-, szerviz- és beszállítói forgalomtól. A fő tömegközlekedési csomóponttól rámpákból, lépcsőkből és olasz lépcsőkből álló közlekedőegyüttes visz fel a Térre. A különböző alakú és funkciójú burkolt teresedések között összefüggő, nagy zöldfelületek teszik kellemessé a tartózkodást. A Tér felszínét kisebb-nagyobb, változatos, vendéglátó, kiállító, árusító és közlekedő funkciókkal társított, éles Kristályok törik meg, ellenpontozva az Aréna hatalmas, áramvonalas tömegét. A Kristály-épületekben lépcsők és liftek vezetnek fel a parkolókból a Tér felszínére. A kompozíció harmadik, legmeghatározóbb eleme az együttesen uralkodó Aréna, ami hat méter mélyről indul, és hidakkal csatlakozik be a Tér életébe. A fémes fényű, alumíniumburkolatú, óriási méretű tömeg törés nélkül jelenik meg a legalsó szinttől az épület legfelső pontjáig. A testen szükségképpen alkalmazott ablaksávok és gépészeti külső terek a kontúrt követő lamellasor mögött helyezkednek el. Az oldalbejáratok sajátos formájú hasítékok mélyén nyíló ajtókkal vezetnek a belső térbe. Az áramvonalas tömegből, mint egy nagy száj, hasad fel az üvegezett főbejárat, felületén megcsillan a napfény és éjszaka kisugárzik a világítás.
Markáns formája miatt az épület a „Kavics” becenevet kapta a nagyközönségtől, noha az össztömege több mint 200 000 tonna. A gyalogosoknak épült tér nemcsak találkozási pont, egyúttal Magyarország legnagyobb gránitfelülete is (15 000 m2), így számos urbánus szabadidős aktivitás ideális helyszíne. Az arénában a rendszeres sportesemények, kiállítások és konferenciák mellett többek között olyan világsztárok is felléptek már, mint a Queen, Ennio Morricone vagy Sting; a nemzetközi kulturális élet egyik fontos helyszínévé vált.
Helyszín: Budapest XIV., Stefánia út 2. Átadás éve: 2003 Építészek: SKARDELLI György, POTTYONDY Péter Építész munkatársak: GÁSPÁR László, LÁZÁR Ferenc, MOLNÁR J. Tibor, DUDÁS István, FARKAS Zsolt, RADVÁNYI Katalin, TARNÓCZKYNÉ BÁLINT Andrea, KÁDAS Eszter, KONCZ Zsuzsa, NÁDAINÉ KOVÁCS Sarolta Létesítményfelelős építész: SZABADOS László Belsőépítész: PLACHTOVICS Vilmos Tájépítész: HAVASSY Gabriella Alapterület: 132 000 m2
