Építész: TIMA Zoltán
A telken évtizedekig uralkodó építészeti káosz helyett visszafogott, elegáns épületbe költözött Budapest legismertebb fine dining olasz étterme.
A budai villanegyed határán, az 1910-es években kialakított telken a kezdetektől fogva vendéglátóhely állt. Az 1990-es években itt működött a környék és a korszak legendás étterme, a Lugas, amely később elveszítette a vonzerejét és a 2020-as évek elején bezárt. Az eredeti, százéves, manzardtetős épületet az évtizedek során a vendéglátó funkció szinte teljesen átalakította és bekebelezte, egyre nagyobb helyet foglalt el a telekből. A körbeépítések, toldások és átalakítások következtében a hajdani homlokzat és térstruktúra eltűnt. A tervezett átalakítások előtt fel kellett számolni a telken kialakult építészeti káoszt, el kellett bontani a toldalékokat és építményeket.
Az átalakított épület a telek szabályozás szerinti építési helyén belülre került vissza, felfelé egy szinttel bővült, a délnyugati oldali épületrész alá pedig pinceszint épült. Az épület alapvetően két részre osztható. A földszinten az éttermi funkciók helyezkednek el, míg az emeleten két lakás található. A vendégek bejárata és a gazdasági bejárat is a Szilágyi Erzsébet fasorról nyílik, egymástól elkülönítve. A gazdasági kapu közelében három gépkocsi számára biztosított parkolóhely. A földszinten az épület délnyugati oldala a fogyasztótér, kertre néző, nagyméretű, üvegezett megnyitással. Ehhez közvetlenül csatlakozik a kültéri terasz, felette árnyékoló pergolával. Intimitását az utca felé virágzó növénysáv biztosÍtja. A fogyasztótérhez női és férfi mosdóblokk kapcsolódik. A földszint hátsó traktusában a konyha és a hozzá kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek kaptak helyet. Az étterem vendégei egy hosszú ablakon keresztül folyamatosan követhetik a szakácsok munkáját. A pinceszinten, ami az épület déli sarkában található lépcsőházból érhető el, borospincét alakítottak ki bortrezorral. A lépcsőház vezet a két emeleti lakáshoz, illetve a konyha felett elhelyezett gépészeti területre is. A lakások az étterem főbejáratán kívül egy oldalsó bejáraton át is megközelíthetők. A telek beépítetlen területének nagy része növényzettel borított kert lett.
A tervezett épület földszint plusz egyemeletes, délnyugati oldalán alápincézett, lapostetős, pillérvázzal, illetve doboz szerkezetű monolit vasbeton tartószerkezetekkel. Az eredeti téglafalak a tervezett épület északnyugati és északkeleti oldalán monolit vasbeton pillérekkel megerősítve megmaradtak. Tömegalakítását a visszafogottság és az egyszerűség jellemzi. A különböző funkciókat az épület egyetlen kubusban fogja össze, melynek tagolását és hangsúlyait a homlokzati anyaghasználat váltakozása teremti meg. A fogyasztótér széles, nagyméretű üveg függönyfallal nyit a kert, valamint az utca felé. A délnyugati tájolású megnyitás felett előtető húzódik, amelyet a terasz felett pergola egészít ki. A lépcsőház karakteres növényfalával emelkedik ki, a homlokzat előtt kifeszített acélsodrony huzalokra kúszónövények futnak. Ezen a homlokzaton kapott helyet az étterem cégére is. Az emeleti gépészeti helyiség szálcement nagy táblás burkolattal készült, ami alkalmas arra, hogy integrálja a gépek miatt szükséges zsalus megnyitásokat. Az emeleten, a nyugati és keleti sarkon, a lakások homlokzata előtt alumínium lamella árnyékolás készült, amely áttört második homlokzati rétegként választja el a lakrészek privát szféráját és a földszinti nyilvános területet. A lamellák mögött üveg burkolat fogja össze a nyílásos és nyílás nélküli felületeket.
Helyszín: Budapest II. Szilágyi Erzsébet fasor 77. Átadás éve: 2024 Építész: TIMA Zoltán Építész munkatárs: SZABÓ Máté Tartószerkezetek: DOBRÁTER Béla (Dobráter Bt.) Épületgépészet: SZAKÁL Szilárd, RÉTI János, LENGYEL Zsolt, VIRÁG Zoltán (Duoplan Kft.) Elektromos tervezés: MÁRAMAROSI András, RITZL András, KAPITOR György (Zone-plan Kft.) Konyhatechnológia: PALAINÉ STRAUB Ágnes (Szigmavill Bt.) Belsőépítészet: SÜTŐ Kata (KTST Interiors Kft.) Tájépítész: MOHÁCSI Sándor (S73 Kft.) Terület: 235 m2
