A 2025-ben bicentenáriumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémia székháza számos elemében megújult. Elkészült az épület legreprezentatívabb tereinek, a Díszteremnek és a Képtárnak a felújítása. Az I. ütem megvalósítása során lefektetésre, pontosításra kerültek azok az alapelvek, amelyek az átfogó felújítást magában rejtő II. ütem során is meghatározóak lesznek.
Az 1825-ben Magyar Tudós Társaság néven megalakult későbbi Magyar Tudományos Akadémia székháza Budapest és az ország egyik emblematikus épülete, amely 1862-1865 között épült fel Friedrich August Stüler tervei szerint. Az építkezés művezetésében az akadémia oldaláról Ybl Miklós is részt vett műszaki tanácsadóként. A székházat 1865-ös átadása óta több ízben, kisebb-nagyobb mértékben átalakították, felújították. Ezen munkák majd mindegyikében a KÖZTI az 1950-es évektől részt vett. Az MTA vezetése elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bicentenáriumi évre az újból szükségessé váló műszaki felújítás és modernizálás egy mélyebb átgondolással és komplex felújítási programmal egészüljön ki.
A tervezési program alapelve az volt, hogy a teljes felújítás végére az épület és annak terei tükrözzék az MTA társadalom felé nyitásának a szándékát, ugyanakkor formálja és teljesítse ki az Akadémia kultuszát, mutassa be annak hagyományos értékeit és hagyományait. A mai kor technikai színvonalának megfelelően szolgálja a tudományos bizottságok munkáját és a tudományos közéletet. A legfontosabb építészeti célkitűzések között szerepelt a szerkezeti hiányosságok kijavítása, a fenntartható üzemeltethetőség biztosítása, a bejárhatóság javítása, a közösségi terek arányának növelése, a funkcionális rend zónásítása, akadálymentesített vertikális és horizontális közlekedési struktúra kialakítása; továbbá egy egységes és többszintű belsőépítészeti koncepció, amely összefogja a műemléki értéket képviselő tereket a teljesen új, mai kialakítású terekkel. Felül kellett bírálni az épület teljes épületgépészeti, erős- és gyengeáramú rendszereit, valamint új, az épület műemléki és tudományos jelentőségéhez méltó díszvilágítást kellett tervezni.
Az épület nívója, művészettörténeti szerepe megkívánta a gondos előkészítést. 2011-től kezdődően, mintegy nyolc éven át az MTA megbízásából számos, a későbbi tervezést megalapozó munkát elvégeztek.
A Székház és az Ybl Miklós tervezte, egykori bérházból kialakított Könyvtár felújításának és bővítésnek komplex tervezése építési engedélyezési szintig mindkét egymásra épülő ütemre bontva elkészült.
A 2025-re megvalósult I. ütemben a Székház épületén belül a 3. emeleten megtörtént a Régi Képtár komplex felújítása, hozzá kapcsolódóan új gépészeti és raktárterületek kialakítása. Új Képtár készült a Dunai oldalon a meglévő gépészeti helyiség és padlástér elbontásával. A két képtár között új közönségforgalmi vizesblokk került kialakításra. Megtörtént a teljes tetőszerkezet és tetőfedés felújítása-cseréje-megerősítése, új tetőfelülvilágítók elhelyezése, a villámvédelmi rendszer cseréje. Rekonstruálták a hiányzó homlokzati kandelábereket, oroszlánfejes párkány-medalionokat és szfinx-szobrokat. Felújították a Régi Képtár és a Díszterem külső nyílászáróit és a Képtár belső nyílászáróit. Elkészült a Díszterem belső felújítása, a bútorozás cseréje, a függönyözés és falfestések, falburkolatok felújítása; a teljes gépészeti rendszer, gyengeáramú és audiovizuális eszközök, vetítés, hangtechnika, a beépített szcenikai világítás, teremvilágítás teljes cseréje és modernizálása. A díszterem új padlót kapott, amely magába foglaja a gépészeti rendszerekhez tartozó réz padlórácsokat, valamint elkészült a mennyezeti és fali seccok festőrestaurátori felújítása is. A -1 pinceszinten vízköd tartály került kialakítása, illetve megtörtént egyes gépészeti és elektromos helyiségek felújítása, átalakítása. Végül az udvart is felújították, itt személygépkocsi parkolókat és kerékpár tárolókat alakítottak ki.
A II. ütemben valósul meg a tervek szerint a Székház felújításának minden egyéb, az I. ütemben nem érintett munkarésze: nagyobb volumenű bontások, átalakítások és bővítések (udvar alatti beépítés), a teljes homlokzat felújítása, illetve a Könyvtár teljes külső-belső átalakítása.
Helyszín: Budapest, V. Széchenyi István tér 9. Átadás éve: 2025 Építészet: KELEMEN Bálint, MAKAY András, PESCHKA Alfréd, POTTYONDY Péter, PATAK Gergely Tartószerkezetek: VÁCZI Péter, NAGY Anna, MIHUCZ Levente (MI.V. Kft.) Épületszerkezetek: BECKER Gábor (Adeco Kft.), BIRGHOFFER Péter Belsőépítészet: M. GILLEMOT Éva (DMSC Kft.) Épületgépészet: SZAKÁL Szilárd, VIRÁG Zoltán (Duoplan Kft.) Erősáram: MÁRAMAROSI András, KAPITOR György (Zone-Plan Kft.), DEBRECZENI Péter (Erco Kft.) Gyengeáram: RITZL András, KOVÁCS Olivér (Interton Group), BORSÁNYI Károly (Signum-plan Kft.) Restaurátor: TÓTH Alexandra és SERES András (Mentartis Kft.), OSGYÁNYI Vilmos (Reston Kft.), KÓBOR Zsolt és ZÁGONI Péter (Artarium Studioó Kft.), GYARMATI András és DOBAI Csaba (Gyarmati és Társai Kft.) Építéstörténet és értékleltár: MENTÉNYI Klára, MIKÓ Árpád, LŐVEI Pál (MTA BTK MI) Alapterület (I. ütem): 3434 m2
