Építészek: dr. MÁTÉ Zsolt (VÁTI), DOBOZI Miklós, PÁLYI Gábor
A kastély a közép-európai barokk építészet tipikus példája és egyben hazánk egyetlen, eredeti jellegében helyreállított királyi rezidenciája. A sikeres műemléki helyreállítást és hasznosítást a FIABCI Nemzetközi Ingatlanszövetség 2013-ban a Magyar Tagozat első díjával, 2014-ben pedig a Prix d`Excellence nemzetközi nívódíj arany kategóriájával tüntette ki.
A Gödöllői Királyi Kastély történeti és művészeti szempontból Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke és nagy látogatóközönséget vonzó turisztikai célpontja. Művészettörténeti jelentősége mellett a kastély történelmi emlékhely is. Építése 1733-ban kezdődött és folyamatosan bővült az alapító Grassalkovich Antal haláláig. A Grassalkovich család kihalása után 1867-ben lett királyi kastély. Ferenc József közel ötven éven át időről időre innen intézte birodalmának adminisztrációját, de igazán vonzóvá a magyarok által szeretett Erzsébet királyné jelenléte tette. A későbbiekben kormányzói rezidenciaként szolgáló kastélyt 1945 után méltatlan módon használták, ezért gyors pusztulásnak indult. 1982-ben a VÁTI-ban kezdődött meg a helyreállítással kapcsolatos felmérés és kutatás, majd 1985-től az állagmegóvási munkának és a helyreállítás programjának körvonalazása. A sikeres beavatkozások stabilizálták a kastély állapotát. Az 1990-es évek elején megindult műemléki helyreállítás műszaki feladatainak jó részét generáltervezőként átvette a KÖZTI, a VÁTI pedig az építészeti-műemléki tervezést, és néhány egyéb műszaki részletet megtartva folytatta a munkát. A műemléki helyreállítás építésze dr. Máté Zsolt maradt, a műszaki irányítást és koordinálást, létesítményi felelősként, kezdetben Dobozi Miklós, majd az ő halála után Pályi Gábor végezte.
A Kastélymúzeum megszületése 1992-1998. A helyreállítás első ütemeként, 1996 nyarán nyílt meg a Kastélymúzeum a királyi lakosztályokkal. A következő években a látogatható rész egy-egy újabb szárnnyal bővült. Megújult a barokk stílusban helyreállított Lipót-szárny a templom oratóriumával, majd a polgáribb ízlésű Erzsébet-szárny. Mindenütt az eredeti anyagok és technológiák szerint készültek a helyreállítások, a stukkók és aranyozások. Értékes hozadéka volt az épület kutatásának, hogy gyönyörű barokk, figurális és dekoratív falfestések kerültek elő, amelyek a királyi korszakban el voltak fedve. Ezek ma restaurálva gazdagítják az enteriőröket.
A Barokk Színház rekonstrukciója 2000-2003. A környék kulturális életét szervező egykori főúri otthon egyik nagy attrakciója a kulisszás rendszerű barokk színház volt, ám a királyi korban a divatjamúlt teátrumot háromszintes épületté alakították, terét pedig szobákra osztották. Az eredeti kialakítás felkutatása és a színház helyreállítása merőben újszerű feladatot jelentett. Először a színház eltűnt térstruktúráját és dekorációját kellett megtalálni és nem kis szerkezeti bravúrral visszaalakítani. A barokk színházat, amelyből Európában is kevés található, hitelesen és működőképesen kellett helyreállítani. A mai használathoz szükséges technikai kiegészítő terek, a műemléki együttes megjelenését védendő, a kerti gyepfelület alá kerültek. 2003 végén díszelőadással nyílt meg a Barokk Színház.
A Lovarda és a Barokk Istálló felújítása 2008-2010. A kastélyba visszatért az aktív kulturális élet, de a főépületben mintegy 1800 négyzetméter romos belső tér maradt, amelynek helyreállított homlokzatai Patyomkin-falak voltak. Uniós támogatás elnyerése adott lehetőséget arra, hogy kiállítási és vegyes hasznosítású térként elkészülhessen a központi szárnyat a Lovardával összekötő Gizella- és Rudolf-szárnyak felújítása, valamint Horthy Miklós háborús bunkerének és Erzsébet királyné faverandájának a helyreállítása. Magyarország uniós elnökségének vidéki színhelye 2011-ben a kastély lett. A legalább ötszáz négyzetméter szükséges tárgyalótér lehetősége a Lovardában adva volt, a kiegészítő funkcionális helyiségeket, a rendkívüli helyigényű gépészeti és biztonsági rendszereket a Lovarda alá utólagosan beépített pinceszinten helyezték el. A ruhatár és a foyer a barokk istálló terében kapott helyet, a királyi kor igényes öntöttvas istállóberendezése ruhatári bokszokként lett hasznosítva.
Helyszín: Gödöllő, Szabadság tér 5.
Átadás éve: Középső szárny, Erzsébet- és Lipót szárny: 1998 Barokk színház: 2003 Rudolf- és Gizella-szárny, Lovarda és barokk istálló: 2010
Építészek: dr. MÁTÉ Zsolt (VÁTI), DOBOZI Miklós, PÁLYI Gábor Belsőépítészek: PLACHTOVICS Vilmos, SCHINAGL Gábor
Terület: Középső szárny: 1854 m2 Erzsébet- és Lipót szárny: 1162 m2 Barokk színház: 1184 m2 Rudolf-, és Gizella-szárny: 1811 m2 Lovarda és barokk istálló: 1630 m2
