Körbefutottuk! Idén 7. alkalommal indult a KÖZTI csapata az Ultrabalatonon, töretlen lelkesedéssel nekifutva a megmérettetésnek. A KÖZTIEAM 17 óra 58 perc alatt teljesítette a 209 kilométeres távot a Balaton körül, amellyel a céges csapatok közötti előkelő 23. helyet szerezte meg 860 csapat között, összesítésben pedig a 96. helyen zárt 2655 csapat között!
Kollégáink együttes erővel vettek minden akadályt, fáradhatatlanul futottak egész hajnalban is, igazi csapatként támogatva egymást! A futás során megtapasztalhattuk a Balaton ezer arcát: a forró napsütést az északi parton, a naplemente színeit Fonyódon, valamint a csillagos eget a déli parton, majd a nap első sugarai koronázták meg erőfeszítéseinket a befutónál Füreden. Részt vettünk az NN Ultrabalaton és a BioTechUSA által indított jótékony kampányban is, amely során az időmérőnk letéti díját karitatív célokra ajánlottuk fel.
A KÖZTIs csapat tagjai voltak: Bata István, Borzsák Veronika, Eperjesi Andrea, Hargitai Bence, Hollik András, Kiss Barnabás, Kiss Kinga, Pernesz Ágnes, Petri Dávid, Sándor Nóra, Sétáló Mirella, Szabó Máté, Tóth Balázs, Tölgyesi Kaplony, Tölgyesi Virág. Köszönjük a szurkolást!
Gratulálunk mindenkinek a kiemelkedő teljesítményhez!
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítását! A díjat a Műemlékvédelmi Világnap alkalmából adták át a fertődi Esterházy-kastélyban, a rangos elismerést az épület felújításának tervezői, Kelemen Bálint és Makay András vették át.
A tavalyi év során bicentenáriumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémia székháza számos elemében megújult. A KÖZTI tervei szerint elkészült az épület legreprezentatívabb tereinek, a Díszteremnek és a Képtárnak a felújítása. Irodánk pontosan öt évvel ezelőtt, 2021 áprilisában kezdett el dolgozni az épület tervein, mára beérett a sok munka gyümölcse.
Az díjátadón a laudációban is elhangzott, hogy a tervezési program alapelve az volt, hogy a teljes felújítás végére az épület és annak terei tükrözzék az MTA társadalom felé nyitásának a szándékát, ugyanakkor formálja és teljesítse ki az Akadémia kultuszát, mutassa be annak hagyományos értékeit és hagyományait. A legfontosabb építészeti célkitűzések között szerepelt a szerkezeti hiányosságok kijavítása, a fenntartható üzemeltethetőség biztosítása, a bejárhatóság javítása, a közösségi terek arányának növelése, a funkcionális rend zónásítása, akadálymentesített vertikális és horizontális közlekedési struktúra kialakítása
Építész tervezők: Kelemen Bálint, Makay András, Peschka Alfréd, Pottyondy Péter, Patak Gergely, Virág-Nagy Diána, Weinhandl Noémi Kinga, Bognár Melinda
A cikk fókuszában az áll, milyen építészeti eszközökkel alakíthatók a tanulási terek a változó társadalmi, ökológiai és pedagógiai igényekhez. A főbb szempontok között a fenntarthatóság, a gyerekbarát lépték és a természettel való szoros együttélés állt, amire a tervezés során is nagy hangsúlyt fektettünk.
A KÖZTI tervében a központi hársfát körülvevő funkcionális épülettömbök erős képletet alkotnak: tömör építőkockákként erődszerű épületet formálnak, védelmezve az óvoda belső világát és a hársfát. A tömböket összekapcsoló kerengő ugyanakkor egy átlátható, körbejárható belső teret képez, ami bekapcsolja a belső udvart és a hársfát is az épület működésébe. Segíti a könnyű tájékozódást, bátorítja a gyermekeket a mozgásra, az egyes térbővületekkel pedig minőségi közös tereket alakít ki a szükséges helyeken, legyen az az óvoda előcsarnoka, a csoportszobák előtere, vagy a tornaszoba előtere.
Tervezők: Hargitai Bence, Sarnyai Anna, Kiss Barnabás, Merza Gábor, Maurer Vera, Ráber Luca
https://www.archdaily.com/1038594/beyond-the-classroom-six-unbuilt-projects-rethinking-educational-architecture
A tervezett gyűjteményi központ egy, az építési helyre befeszülő téglalap alaprajzú épület, a belsejében egy átriummal. A zárt raktárterületeket a külső homlokzat mentén, míg a természetes fényt igénylő iroda- és laborterületeket az átrium mentén koncentrálva helyeztük el, egymással közvetlen kapcsolatban. Ennek az alaprajzi elrendezésnek köszönhetően egy kívülről tömör megjelenésű épülettömeg jött létre, a munkahelyek befelé, az „édenkertet” megtestesítő átriumba nyílnak.
Az épület tömegformálása a telepítésből fakad, a tömegformálás és a funkcionális elrendezés egyetlen egységet alkotnak, egymásból következnek. Az épület megjelenése egy hatalmas meteoritra – mint a Földünkön elforduló egyik legkülönlegesebb természeti képződményre – emlékeztető hasáb faragásából adódik oly módon, ahol belevágunk a tömör tömegbe, ott üvegfelület adódik, ami természetes bevilágítást ad a mögötte elhelyezkedő funkcióknak. A Föld légkörében megégett szabálytalan durva külső burok hihetetlen tiszta és fémesen csillogó kristályszerű belsőt takar. Az épület külső burka is nyers felületű fémes-földes színű fémlemezekből áll, a változó csúcskiállású háromszögszerkesztésből fakadó szabálytalan felszínnel. Ezzel kontrasztban áll a bemetszett tömeg mentén megjelenő szabályos, csillogó – klímahomlokzatként működő – síküveg felület. A lépcsőzetesen növekvő tömegképzés a tömb szeleteléséből adódik a meteoritok rétegzett felépítéséhez hasonlóan. Az alacsonyabb épülettömegek lapostetőire zöldtető került.
Építészet: Tima Zoltán, Borbély András, Öcsi Gabriella DLA, Borzsák Veronika DLA, Tóth Balázs, Sarnyai Anna, Bárány Barót Bálint Látványtervek: Bózsó Barna Fenntarthatóság: Szulágyi Zsófia, Borzsák Veronika DLA Gépészet: Makáry Csaba, Mottl Tamás Raktártechnológia: Koltai György Költségbecslés: Nagy Balázs, Szabó Mátyás
Skardelli György több évtizedes építészeti pályafutását mutatja be a sok kiváló fotóval és rajzzal illusztrált reprezentatív könyv. A budapestiek által jól ismert ikonikus épületei – mint például a Budapest Aréna, az MVM Dome, a Puskás Aréna – mellett megismerhetünk egy történelmi kisvárosban épült gyermekfalut, egykori vármegyeszékhelyünk multifunkcionális csarnokát, egy gimnáziumi épületegyüttest, egy ezeréves apátság fogadóépületét, egy világcég kutatóközpontját, vagy egy egyetemi campus arénáját. Történetek, rajzok, képek – egy színes pályafutás állomásai. Skardelli szokatlan önéletrajzában felelevenítődik a gazdag életút, megmutatva azt a sokszor kifejezetten nehéz és összetett folyamatot, ami az első vázlatoktól egy épület megvalósulásához vezet. Hogy hogyan maradnak mégis örökre fiókban, amúgy sokszor kiváló tervek, eredeti gondolatok? Skardelli szándéka szerint a könyv ebből a szempontból is tanulságul szolgálhat az erre a pályára készülő fiatal tehetségeknek.
Az MMA Kiadó forgalmazásában megszülető könyvet Hübner Teodóra tervezte.
Építési engedélyt kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Új Campusa és a Pollack Mihály téri mélygarázs!
A KÖZTI tervei alapján megvalósult MTA Székház felújítása az OCTOGON magazin legújabb számában!
A KÖZTI tervei alapján valósul meg a városnegyed következő, BRI jelű lakóháza a központi park mellett.
Építési engedélyt kapott a fenntartható technológiával, innovatív fa és beton hibrid-szerkezettel tervezett Pécsi Omikai Központ. Az Omikai Központ a Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) kvázi negyedik épületszárnyaként, annak kiegészítéseként, de a PTE önálló szervezeti egységeként, elsősorban a diagnosztikai kutatásra és szolgáltatásfejlesztésre koncentrálva valósul meg, az Orvosi Genetikai Intézet pedig a klinikai infrastruktúrát egészíti ki. Az új épület nemcsak a dél-dunántúli régió tudásipari és egészségipari fejlődésének kulcseleme lesz, hanem fenntartható szerkezeti megoldásaival a korszerű, környezettudatos építészet példáját is mutatja.
