Építészek: TIMA Zoltán, NÉMETH Tamás
A Parlament építése után közel 110 évvel nyílt először lehetőség arra, hogy az épületet körülvevő és már Steindl Imre pályázati tervében is felvázolt hármas térrendszer egységes arculata megvalósulhasson. A megújult téregyüttes legfontosabb eredménye a felpezsdült, élénk használat, a reprezentáció és városi tér igényeinek minőségi kielégítése, kortárs kiszolgáló épülettel kiegészítve.
A Kossuth tér európai összehasonlításban is egyedülálló mérete és legfontosabb épületei a XIX. század végén zajló tudatos városfejlesztésnek köszönhetők. A térfalak és a Parlament épületének viszonya, a befutó utcák alkotta tengelyek iránya, a térről és a térre nyíló átlátások rendkívül izgalmas és dinamikus alapgeometriát eredményeztek. A tér alakításának történetét végigkísérték a különböző vizuális korrekciókra irányuló törekvések, de meghatározók voltak az itt felállított szobrok is (Andrássy Gyula, Kossuth Lajos, Tisza István, II. Rákóczi Ferenc). A térrel szemben mindig is számos, egymással ütköző elvárás lépett fel története során: közlekedési szempontok, reprezentáció, városi térhasználat, biztonság. Ezen igényeknek és a történeti, politikai eseményeknek megfelelően a Kossuth tér arculata és használata folyamatosan formálódott.
A Kossuth tér átépítés előtti formájában és funkcionális működésében már nem felelt meg a Parlament és a teret határoló közjogi fontosságú középületek megkívánta mércének. A hatalmas parkoló- és közlekedési felületek élhetetlenné tették a térfelszínt és értékes területeket foglaltak el. Megoldatlan volt a Parlament épületét évente felkereső közel félmillió látogató méltó fogadása is: a turistacsoportok alapvető infrastrukturális háttér nélkül, a szabad ég alatt vártak az épületbe való bejutásra.
A történeti előképek és a tér geometriájának ismeretében alakult ki az egységes arculatú, a Parlament épületének minőségéhez és méltóságához illeszkedő, azt mértéktartó kortársi keretbe foglaló új Kossuth tér. A terv újrafogalmazta a tér funkcionális tartalmát, helyreállította az egyes térrészek közötti történelmi hierarchiát, és a gépkocsik áthaladásának és parkolásának megszüntetésével megteremtette a tér gyalogosforgalmi dominanciáját. Teljes megújításra került a 2-es villamos itt húzódó pályaszakasza is. Az északi térrész alatt a Parlament látogatóinak fogadását és tájékoztatását biztosító látogatóközpont, továbbá egy háromszintes mélygarázs létesült, meghagyva a térfelszín egységét. Az új, felső rakparti sétány létrejöttével megvalósult a tér és az alsó rakpart intenzívebb kapcsolata, az épület pedig körbejárhatóvá vált.
A tér teljes felülete megújult, eltűnt az aszfaltborítás, természetes kőburkolatot kapott és egységes stílusú utcabútorokat. Átgondolt és fenntartható parkosítás készült, a több mint 23 000 négyzetméternyi zöldfelület felét gyepszőnyeg borítja. Az Alkotmány utca felől egy vízmedence zárja le a teret, tengelyében a nemzeti lobogó jelöli ki a nemzet főterének szellemi középpontját. A mélygarázs és a fölötte elhelyezkedő látogatóközpont az északi térrész alatt lett kialakítva. Helyet kapott benne információs szolgálat, jegypénztár, kávézó, mosdócsoport és ajándékbolt. Innen nyílik a magyar országgyűlések, illetve a parlamentarizmus történetét bemutató kiállítás, és innen lehet földalatti folyósokon keresztül bejutni a Parlament épületébe is. Az elrendezés és az egyszerű, de minőségi anyaghasználat, az eredeti alagsori téglafalak láttatása tiszta és elegáns megoldás. Az északi belső udvar alatti kiállítóterem üvegtetejű, így nemcsak a kiállított dokumentumok, hanem maga a föld alá vitt bemutatóterem is látványelemmé vált.
Helyszín: Budapest V., Kossuth Lajos tér Átadás éve: 2014 Építészek: TIMA Zoltán, NÉMETH Tamás Építész munkatársak: SZABÓ Máté, MOLNÁR J. Tibor, TÖLGYESI Kaplony, MÉLYKÚTI-PAPP Dóra, RÁTI Orsolya Tájépítész: S73 Kft. Terület – tér: 75 000 m2 Terület – épületek: 26 500 m2
