Építész: MAROSI Miklós
Az elegáns, egyszerű vonalvezetésű épület egységes tégla-üveg anyaghasználatával archaizálás nélkül illeszkedik a Rottenbiller utca szomszédos házaihoz, megőrizve az utcakép harmóniáját. A kórház főtömegének toronyszerű megismétlésével, mintegy kapuzat képzésével, átmenetet teremt a Rottenbiller utca alacsonyabb szintszámú, magas tetős beépítése felé.
A Fresenius egy dializálást végző és az ahhoz szükséges orvosi berendezéseket gyártó német cégcsoport, amely a magyarországi vesebetegek közel felét kezeli. A budapesti Péterfy Sándor utcai Kórházban évtizedek óta működő központja rendkívül rossz körülmények között végezte a munkáját. Az új centrum a kórház szomszédságában megvásárolt, Rottenbiller utcai fronttal rendelkező telken épült fel. Az épület két pinceszinttel, földszinttel és négy emelettel rendelkezik, lapos tetős, de utcai traktusában félnyeregtetővel fedett. Pinceszintjein 30 személygépkocsi számára parkolót, valamint személyzeti és gépészeti helyiségeket, földszintjén személy- és mentőbejáratot, mozgásszervi rehabilitációs ambulanciát, központi előcsarnok–várót és betegirányítót alakítottak ki. Az első emeleten 16+2 akut ágyas dializáló kezelő, a második emeleten a PRA gyógyszerkísérleti részlege, a harmadik emeleten két műtőegységes egynapos sebészeti blokk, a negyedik emeleten a sebészetet kiszolgáló 15 ágyas fektető-pihenő található. Az akadálymentes közlekedés minden feltétele biztosított az egész létesítményben.
Az épület alaprajza egy hegyesszögben előretörő háromszögből és az abba csúsztatott négyzetből komponált. A tölcsérszerűen kinyíló beépítési vonal lehetővé tette a belső homlokzatok megnyitását, s ezzel együtt a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelt. A kórház főépületének eredeti, pergolával fedett tetőterasz-motívuma visszaköszön az új épületen. A külső megjelenésében tömbszerű, klasszikusan elegáns vonalvezetésű épület mélyvörös téglahomlokzata a 19. századi historizmus nyugalmát, egyszerű vonalai viszont a klasszikus modernizmust idézik. A homlokzaton alkalmazott homogén téglafelület a Rottenbiller utca szomszédos épületein is használt anyag, amely egészségügyi épületeknél bevált, tartós felületképzést biztosít, de a téglának kötésben és hálósan történő beépítése finom plasztikai játékra is lehetőséget ad. A Rottenbiller utca menti előkertet határoló kovácsoltvas kerítés és kapu eredeti állapotának megfelelően került felújításra. Az épület belső rendjét a szigorú sterilitási előírások határozzák meg, az alkalmazott burkolóanyagok és szerkezetek az elvárt igények kielégítését és tartós használatát szolgálják.
Helyszín: Budapest VII., Rottenbiller utca 13. Átadás éve: 2010 Építész: MAROSI Miklós Építész munkatársak: SEBŐ István, SIMKÓ Gábor Belsőépítész: KERECSÉNYI Zsuzsa Terület: 5481 m2
