Építész: ZALAVÁRY Lajos
Medgyaszay Istvánnak, a magyarországi vasbeton- és népies építészet kiemelkedő mesterének nyolcvanéves épülete a műemlék-jellegű, bővítéses rekonstrukció után többcélú kulturális létesítményként működik, kiállítások, színházi előadások, koncertek és egyéb rendezvények helyszíne. A ház tervezője nevét viseli, ezzel tisztelegve munkássága előtt.
Medgyaszay István főként a népi, ezen belül az erdélyi építészet elemeit használta fel munkáiban, de hatott rá a Távol-Kelet építészete is, és előfutára volt az organikus építészetnek. A nagykanizsai Városi Színház épületének tervezéséhez 1925-ben kezdett hozzá, az épület ünnepélyes megnyitására 1927. március 15-én került sor. A színházépület a korszerűségre való törekvés, a népi hagyományok átörökítése és a részleteiben rejlő páratlan gazdagság révén Medgyaszay egyik fő munkájának tekinthető. A II. világháborúig a Pécsi Nemzeti Színház együttese tartott itt rendszeresen előadásokat, később elsősorban mozielőadások töltötték ki a ház műsorát. Az államosított mozit 1992-ben zárták be. Az elöregedett, felújításra szoruló épület hasznosítására 2003-ban nyílt lehetőség. A felmérések során szembetűnő volt az épület elhanyagolt állapota és a helyzetet tovább rontották a külsején és belső tereiben végrehajtott beavatkozások. A város vezetői, kis hozzáépítéssel, többcélú kulturális használatra kívánták alkalmassá tenni az épületet. A bővítést is tartalmazó rekonstrukció után az épület nagyteremmel, konyhával, étteremmel, többfunkciós helyiségekkel és színpaddal is rendelkezik, alkalmassá vált a legkülönbözőbb rendezvények megtartására. A hátsó szárnyban lévő helyiségek jól használhatók konferenciák szekcióüléseire és tanfolyamokra, de színházi előadások alkalmával öltözőknek is kiválóak. A vizes helyiségek eleget tesznek az akadálymentesség követelményeinek. Az épület gépészete minden igényt magas szinten elégít ki, az elektromos rendszer újjáépítése a rendezvények zavartalan lebonyolítását szolgálja. Az épület jelenleg Medgyaszay Ház néven a Kanizsai Kulturális Központ egyik intézményeként működik.
A rekonstrukció kezdetén megtörtént a fa tetőszerkezet gomba- és rovartalanítása, a sérült szerkezeti elemek cseréje, a zsinórpadlás leégett fedélszerkezetének újraépítése, továbbá a padlók és főfalak nedvesség elleni szigetelése. Az épület belső tereinek helyreállítása során a főbejárati előcsarnokban újraépült a kétlépcsős pódium, fölötte a pávadíszes padokkal. Helyreállították a fagerendás mennyezetet, elkészült a belsőépítész által tervezett ruhatári fogas és pult. A nagyterem nagy, áthidaló tartószerkezeteit megerősítették, a Medgyaszay által tervezett díszes burkolatokat, a fa szerkezetű ajtókat és az artisztikus, díszes csillárokat újragyártották. Az épület impozáns jellegét a freskói adják: a Bánk bán, a Falu rossza és a János vitéz című darabok egy-egy jelenetét ábrázolják a főhomlokzat és az előcsarnokok sgraffitói, melyeket Raksányi Dezső festőművész tervei alapján Beszédes Ottó budapesti festőművész készített. A képeket, amelyek az idők folyamán kissé megrongálódtak és alaposan megfakultak, gondosan restaurálták.
Helyszín: Nagykanizsa, Sugár utca 5. Átadás éve: 2006 Építész: ZALAVÁRY Lajos Építész munkatárs: MOLNÁR Tibor Belsőépítész: KERECSÉNYI Zsuzsa Tájépítész: HAVASSY Gabriella Terület: 1430 m2
