Építészek: POTZNER Ferenc, MAGYARI Éva és PAZÁR Béla (MNDP Építőművészeti Kft.)
A kiemelkedő jelentőségű, megújult szecessziós épület a XXI. század követelményei szerint, az eredetinél nagyobb hasznos területtel szolgálja a világhírű magyar zenei kultúrát, a legmagasabb szintű oktatást és a hangversenyeket. E két fő funkció számára korszerű, új tereket alakítottak ki, megőrizve az épület eredeti atmoszféráját. A Zeneakadémia 2015-ben Europa Nostra-díjat kapott a legjobb helyreállítások kiemelkedő példájaként.
Az 1875-ben alapított Zeneakadémia hamar kinőtt régi épülete helyett 1904 és 1907 között, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján, felépítették a Zeneakadémia jelenlegi épületét, amely valódi összművészeti alkotás lett. Az épületen, kívül és belül, a korszak legkiválóbb képző- és iparművészei dolgoztak. A homlokzatok gazdagon faragott sóskúti mészkő burkolatot, a lábazatok faragott és csiszolt gránittömböket kaptak, a főhomlokzatot gazdag építészeti tagozatok, kő- és bronzfrízek, szobrok díszítették. A Zeneakadémia az egyik első magyar középület, amelyben vasbeton szerkezeteket alkalmaztak. Az épület teljes felújításáról 2003-ban döntöttek. Az átalakítások után az eredetinél nagyobb hasznos területen lettek biztosítva a hangversenyélet és az oktatás működésének korszerű feltételei. A belső tér, a műemléki kritériumok pontos betartása mellett, mintegy háromezer négyzetméterrel bővült. Az eredeti állapotban megőrzött és a felújítás során autentikus felületkezelésüket és színüket visszanyert, kivételesen szép belső terek komplex ikonográfiai program szerint készültek el.
A közönségforgalmi terek bővítésére a két udvar hasznosításával nyílt lehetőség. A Király utcai többszintes belső udvar földszintjére napközben az oktatást, este a Nagytermet kiszolgáló büfé került. A könyvtár felett, az első emeleten, a Kisterem és a Nagyterem közötti udvaron, a Kisteremhez kapcsolódó, külön használható büfét alakítottak ki, ami kisebb rendezvényekre, fogadásokra is alkalmas. A Kisteremben visszaállították a színpadot és a zsinórpadlást, így ez a terem az operatanítás, valamint kamara- és historikus operaelőadások színhelye lehet. A tantermeket, a zeneoktatás korszerű követelményei szerint, úsztatott padlószerkezetek, hanggátló válaszfalak és akusztikai burkolatok beépítésével, az eredeti térrendszer megtartásával, illetve visszaállításával alakították ki. A Nagyterem a Zeneakadémia legismertebb, legdíszesebb, a művészek és a közönség által is nagyon szeretett belső tere. Ennek felújítását, a korszerű technikai háttér biztosítása mellett, eredeti megjelenésének megfelelően kellett megoldani.
A beruházás során biztosítani kellett a hangversenyélet addig hiányzó infrastruktúráját, a korszerű színpadtechnikát, a szcenikai rendszereket, a hangszerraktárt, a megfelelő méretű és számú zenekari és énekkari öltözőt, a szólisták öltözőit, valamint egy speciálisan kialakított, korszerű stúdiót a hangversenytermek eseményeinek dokumentálására. A kazánházat, a hűtőgépházat és a szellőzőgépházakat a legfelső emeleten rezgésmentesen, akusztikailag szigetelve, míg a Nagyterem kiszolgáló gépházát az udvarok hátsó szárnyai helyén tervezett új, vasbeton szerkezetű kiszolgálóblokkra támaszkodó hídszerkezetben helyezték el a tervezők. A pincében, a Nagyterem színpada alatt, klimatizált hangszerraktár létesült.
Helyszín: Budapest VI., Liszt Ferenc tér 8. Átadás éve: 2013 Építészek: POTZNER Ferenc (KÖZTI Zrt.), MAGYARI Éva és PAZÁR Béla (MNDP Építőművészeti Kft.) Belsőépítészek: MAGYARI Éva és PAZÁR Béla (MNDP Építőművészeti Kft.) Terület: 11 000 m2
