Építész: POTZNER Ferenc
Régi helyén, eredeti formájában újra áll a Főőrségi épület, a Stöckl lépcső és a Lovarda épülete. Átadásuk jelentős mérföldkő volt, ezek lettek a Budai Várban folyó rekonstrukciós munkák sorában a teljes épületrekonstrukciók első megvalósult példái. Később a Csikós udvar és környezetének megújítása is megtörtént a Nemzeti Hauszmann Terv keretében. Archív tervek és fotók alapján visszaépített lépcsők és rámpák, továbbá új lépcső és akadálymentes liftek biztosítják a közlekedést a Csikós udvar és a Hunyadi udvar, a Török kert és a Tabán között. A Csikós udvar északi lezárásaként újjáépült és új funkciót kapott Karakas pasa tornya.
A török uralom alatt kifosztott, majd Buda visszafoglalása során romba dőlt királyi palota újjáépítése 1748-ban kezdődött el és számos leállás, átépítés és bővítés után, Hauszmann Alajos vezetésével 1905-re készült el a teljes komplexum. A második világháború alatt a terület komoly károkat szenvedett, a helyreállítások során pedig mindent elbontottak, ami a középkori maradványok bemutatásának az útjában állt. A Lovardát az ötvenes években, a Főőrség épületét és a Stöckl-lépcsőt 1971-ben bontották el, a fiatalabb generációk már a Palotanegyed torzó állapotához szoktak hozzá. Többéves koncepcióalkotás és előkészítés után, a Nemzeti Hauszmann Terv I. ütemének keretében kezdődött el az újraépítés 2016-ban. Elmélyült kutatómunkát igényelt eredeti archív tervek, nagy felbontású archív fotók, valamint művészettörténeti kutatások felhasználásával a kiviteli tervek lehető legpontosabb kidolgozása. Sok esetben különböző analógiák alapján kellett korhű részleteket megtervezni.
A Főőrség épületén megjelenő valamennyi elem, minden oszlopfő, tagozat, timpanon és szobor az eredeti tervek és archív fotók alapján készült el: a románcementes téglafal, a kőfal, a szobrok, a falikarok, a nyílászárók és a rácsok mind autentikus visszaállításnak tekinthetők. Annak ellenére, hogy a mögöttes szerkezet korszerű, az új épület a hauszmanni kontúrt követi, és a tetőforma is a régivel egyező. Az eredetileg is puritán belső térben konyha és vendéglátó tér lett kialakítva. A testőrírók, a felvilágosodás, a nyelvújítás szellemét az emeleten létrehozott kiállítás idézi meg. A különteremben háromdimenziós történelmi mozi várja majd a látogatókat. Új elem az épületen az a képzőművészeti igényességű bronzkapu, amely a Csikós udvarról a legalsó szintre, a régészeti térre nyílik. Domborművei a magyar történelem egyes fejezeteit ábrázolják.
A Királyi Lovarda nevének megfelelően pompás és fényűző épület volt, amely korhű részletekkel épült újjá. A nyitott fedélszék fafaragványai, a lámpák, a falikarok, a színes üvegablakok, a királyi és a zenekari páholyok ornamensei mind hozzájárulnak a belső tér eleganciájához. Az újjáépítés során az épület multifunkciós kialakítást kapott, szolgálja a lovas hagyományok ápolását, ugyanakkor egyéb rendezvények számára is optimális helyszín lehet. A lovaglócsarnok szerelt, tölgyfa padlóburkolata felszedhető, alatta húsz centiméter homokfeltöltés készíthető a lovas események idejére.
A Főőrség épülete és az Országos Széchenyi Könyvtár közötti részen, eredeti helyén épült újra a Stöckl-lépcső, ami összeköti a Hunyadi udvart a Csikós udvarral.
A Csikós udvart délről a Királyi palota krisztinavárosi szárnya (az Országos Széchenyi Könyvtár) határolja, északról Karakas pasa tornya és a hozzá kapcsolódó északi kortina fal. Nyugati határát az Attila útról illetve a Dózsa György térről hajtűkanyarokkal felvezető Palota út és a peremén épült Ybl-féle támfal, a keletit a királyi palota felső plató szintjén lévő Hunyadi udvar nyugati peremére épült, erőteljes támpillérekkel tagolt rekonstruált Zsigmond kori támpilléres várfal adja. Az udvar és a csatlakozó Török kert alkotja a Királyi lovarda környezetét, méreténél és kialakításánál fogva nagyobb rendezvények befogadására alkalmas, ugyanakkor fontos gyalogos közlekedési csomópontja a Várnegyed Krisztinaváros felől történő megközelítésének. Névadója ifj. Vastagh György Lovát fékező csikós szobra, amely teljes rekonstrukció után került vissza eredeti helyére, a Lovarda épület elé.
Fennmaradt fotók, korabeli tervek és a modern kor elvárásai alapján, illetve a régészeti értékek megóvását szem előtt tartva épült újra a Csikós udvart és a Hunyadi udvart összekötő Hauszmann-féle rámpa. A tervezője által a „lovak le- és felvezetésére szolgáló lejtős utaknak” nevezett építmény a II. világháború pusztításait kisebb-nagyobb sérülésekkel átvészelte, csak az 1960-as évek második felében bontották el. Az egykori és az újraépített rámpa kialakítása azonos, de az eredetileg teljesen téglával falazott szerkezetet vasbeton vázzal erősítették meg. Archív tervek alapján visszaépült a rámpába integrált, Ybl Miklós által tervezett víztartály is. A Csikós udvar rendezvény-tér funkciójának kiszolgálására a rámpa építmény helyet biztosít vizesblokkoknak, üzlet- és raktárhelyiségnek. A finomtagolású fal festői megjelenését a vakolatlan, vörös nyerstégla architektúra és komplementer zöld színű nyílászárók, valamint a lépcsős mellvédeket lezáró világos mészkő szegélyek adják. A budai várfal körbejárhatóságának kialakítása szellemében a rámpához csatlakozó felső sétány biztosítja a Hunyadi udvar és a Szent György tér gyalogos összeköttetését. Az akadálymentes közlekedést a Csikós udvar és a Hunyadi udvar között az F épület északi rizalitjába épített lift segíti.
A Tabáni liftpavilon két liftje a Csikós udvar és a Palota út között létesít akadálymentes kapcsolatot, valamint kiszolgálja a Csikós udvar alá beépített raktárat is. Tervezési szempont volt, hogy az építmény a helynek megfelelő minőségi anyagokból, a programhoz képest a lehető legkisebb tömeggel, a Csikós udvar Ybl támfallal és az F épülettel (krisztinavárosi szárny) határos sarkában jelenjen meg. Az udvarszinti lift felépítmények nagyméretű reflektív/tükörüveg burkolatot kaptak. A Palota út felőli bejáratnál a nyilvánvaló, de nem hivalkodó megjelenés volt a cél, az Ybl-féle fal architektúrájának előtérben hagyásával.
Karakas pasa tornya 1618 és 1621 között épült a nyugati erődrendszer ún. lőréses várfala és a kelet-nyugati kortinafal találkozásánál. A középkori kör alapra a törökök tizenkét szögű, kétszintes ágyútoronyot építettek, amelyet a Hauszmann-féle rámpa építése kapcsán a XIX. század végén részben visszabontottak. A tornyot az 1950-es években újraépítették, de az eredeti állapottól eltérve, új elemekkel kiegészítve. A Hauszmann-kori felmérés alapján tervezett visszaállítás csak a külső tömeg tekintetében tudott megvalósulni a megváltozott szintviszonyok miatt. A Csikós udvari szinten teraszos kávézó és információs pult lett kialakítva, a Török kert szintjén pedig raktár és nyilvános mosdók létesültek. A torony nyugati, belső peremén a Csikós udvari szint megközelítését egykarú, törtvonalú acél lépcső biztosítja.
A Palota út mentén, a Karakas pasa tornyától a Budavári Palota krisztinavárosi szárnyáig, az Országos Széchényi Könyvtár épületéig húzódik az úgynevezett Ybl-támfal. A fal a XIX. század végén épült, a jelenleginél hosszabb nyomvonalon, és Ybl Miklós nevéhez kötődik, aki 1891-ben bekövetkezett halála előtt tervezte és irányította a Budavári Palota bővítését és környezetének rendezését. A rekonstrukció során megtisztították és restaurálták a szerkezetileg stabil fal kőelemeit és kicserélték a vöröstégla betéteket.
Helyszín: Budapest I. Budai Várnegyed
Átadás éve: 2020-2022
Felelős építész: POTZNER Ferenc
Építészek:
Főőrség – POTZNER Ferenc
Királyi lovarda – POTZNER Ferenc
Hauszmann rámpa – MAKAY András
Stöckl lépcső – MASZNYIK Csaba (Masznyik és Gábor Építésziroda Kft)
Tabáni lift – POTZNER Ádám (Malogranatum Kft)
Felső lift – BOGNÁR Melinda
Ybl támfal – POTZNER Ferenc
Karakas pasa tornya – MAKAY András
Építész munkatársak: PATAK Gergely, MIKLÓS Zsófia, DEICHLER Tímea, KÓRÓDY Márta, ŐRI Borbála, PROHÁSZKA Aurél, SOLTÉSZ László, TÓTH Balázs, VARGA Éva, BORBÉLY András, BOZSÓ Barna, DÁNYÁDI Sára, CSÓKA Attila Róbert
Tájépítész: Stefler István, Hulej Miklós (Garten Studio)
Statika: GODA Balázs (Főmterv)
Gépészet: OLTVAI András, OLTVAI Tamás (Oltvai Stúdió)
Elektromos tervező: KAJTÁN László, MÁRAMAROSI András
Főőrség terület: 670 m2
Lovarda terület: 840 m2
Stöckl lépcső területe: 100 m2
Karakas pasa tornya területe: 190 m2