Építész: MAROSI Miklós
A sebészeti tömb egy távlati fejlesztési terv első ütemeként épült meg, helyet biztosítva a kórház korszerű diagnosztikai egységeinek, ambuláns vizsgálati részlegeinek, valamint 200 betegágyának. Az épület magassága, léptéke illeszkedik a műemléki jellegű, szecessziós főépülethez és Zugló kertvárosi hangulatához.
A jelenlegi kórházkomplexum központi magját képező főépület 1893-ban, árvaház céljára épült. 1926-ban a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet megvásárolta és 405 ágyas kórházzá alakította át, amely a későbbiekben fokozatosan bővült. A kórházat 1950-ben államosították, további bővítése mindenfajta központi koncepció nélkül, az éppen szükséges feladatokra koncentrálva történt. Az Uzsoki utcai kórház jellegzetes „nőtt” kórház, területe már nem növelhető. Főépülete műemléki védelem alatt álló, szép, szecessziós épület. KÖZTI 1993-ban részletes fejlesztési tervet dolgozott ki a kórházterületre, egyenként elemezve az épületeit, megvizsgálva energiaellátási lehetőségeit, közlekedési kapcsolatait, és nem utolsósorban azt a hosszú távú egészségügyi koncepciót, amely megfogalmazta a kórház véglegesnek szánt profilját, vonzáskörzetét és tevékenységi körét. Ennek a távlati fejlesztési tervnek az első ütemeként épült meg a sebészeti tömb, amely a kórház új, korszerű diagnosztikai egységeinek, ambuláns vizsgálati részlegeinek, valamint 200 betegágyának az elhelyezését biztosítja. A meglevő főépület és az új tömb zárt kapcsolata alapvetően javítja a gyógyítás körülményeit és az esetleges további építési fázisok megvalósulásával a ma ismert, legkorszerűbb kórházszervezési igényeknek is megfelel.
Az új épülettömb a Róna utca és Korong utca sarkán épült meg. Az épület pince + földszint + három emelet elrendezésű, tetőszintjén elhelyezett épületgépészeti helyiségekkel. Az épület térszervezése hangsúlyozottan középület jellegű. Az új pavilonok két, nagyméretű átriumos aula füzéreként valósultak meg, megőrizve a tömbkórház üzemeltetési előnyeit, ugyanakkor méretükkel, belső arányaikkal humán tereket teremtve. Az új sebészeti épület és a felújított főépület kapcsolatát egy-egy kis fesztávú, üvegezett, zárt híd biztosítja a földszint és a harmadik emelet magasságában. Az épületben 900 adagos konyhaüzemet, személyzeti éttermet, központi gyógyszertárat, traszformátorállomást, központi ágymatrac-fertőtlenítő állomást, központi sterilezőt, ambulanciákat, radiológiai részlegeket alakítottak ki. Ezeken kívül megépült egy ökumenikus kápolna, hat 32 ágyas, diagonál szervezésű ápolási egység, intenziv terápiás részleg, 11 műtőblokk a szükséges kiszolgáló egységekkel, központi betegfelvételi részleg, baleseti műtő, raktárak, gépészeti terek, valamint a látogatók elhelyezésére és kiszolgálására alkalmas helyiségek.
Az épület vasbeton szerkezettel, lapos tetővel épült. Homlokzati burkolata, a sárga mészhomok tégla sima és pattintott felülettel, a belső aulaterekben is megjelenik. Az épület magas műszaki színvonalon valósult meg, a betelepített legkorszerűbb orvostechnológiai berendezések és műszerek, az alkalmazott szolíd, de időtálló, tartós anyagok hosszú távú, biztonságos működést garantálnak. Az új épülethez kapcsolódóan új parkolók épültek, megváltozott a kórház mentő- és gazdasági forgalma. Mindkét bejáratnál új porta épült a sebészeti épülethez illeszkedő anyaghasználattal és megjelenéssel. Az épület 2002-ben Budapesti Építészeti Nívódíjat kapott.
Helyszín: Budapest XIV., Uzsoki utca 29–41. Átadás éve: 2002 Építész: MAROSI Miklós Építész munkatársak: ÁCS István, SEBŐ István, NÉMETH Csaba Belsőépítész: SZÉKELYI Zsuzsa Terület: 24.540 m2
