A KÖZTI az első munkahelye, mégsem pályakezdő. Ács István több mint három évtizede erősíti a KÖZTI tervezői csapatát. Marosi Miklós meghatározó szerepet játszott életútjában, szoros szakmai és baráti kapcsolatban álltak. „ÁcsI” olyannyira Ács, hogy a felmenői között volt több ácsmester is. Rendhagyó interjú Ács István, vezető tervező kollégánkkal.
Miért a KÖZTI?
Marosi Miklós „miatt”. Az 1987-es diplomavédésem után – sétálgatva az Egyetem folyosóján – futottam össze vele (korábban a „középfélév”-ben a korrektorom volt) és megkérdezte hol fogok dolgozni? 30 másodperc után már a műtermében tudhattam magam. (Azóta is azon gondolkodom, nem tévesztett-e össze valakivel…) 1987. szeptember 1-je óta a Köztiben dolgozom, Miklós haláláig az ő műtermében. Először az ő szárnyai alatt, majd mellette. A KÖZTI „beszippantott”, azóta sem enged. Sosem dolgoztam máshol. A Középülettervező Vállalat (majd Zrt.) 1949. óta fennáll, magas szinten működik, és remélem, ez sokáig így is marad. Az elmúlt közel 75 (!) évben hihetetlenül sokan dolgoztak e cégnél, adták tehetségüket, életenergiájukat ahhoz, hogy ma mi itt dolgozhassunk. Ez kötelez.
Melyik korábbi vagy jelenlegi KÖZTI-s projekt fontos számodra? Miért?
Munkáim jelentős része Marosi Miklóshoz kötődik, ezek közül kiemelném az Uzsoki utcai Kórház Új Sebészeti Épületét, a Corinthia Grand Hotel Royal Szállót, a Magyar Állami Operaház Műhelyházát. Ezek után külön öröm és megtiszteltetés volt számomra az Uzsoki utcai Kórház „Hosszútávú stratégiai Fejlesztési Tervének” elkészítése, melyet ő még láthatott és elképzeléseimet támogatta. Az utóbbi két évben a kórház projekt mellett 133 lakásos lakóegyüttest és 12 lakásos magasszintű lakóépületeket tervezetem kollégáimmal, valamint három éve a Dél-budai Centrumkórház (DBC) 33 000 négyzetméteres technológiai szintjét tervezem. Fontos megjegyeznem: amikor azt mondom „tervezem”, ezen természetesen azt értem, hogy „tervezzük”! Fontosnak tartom, hogy folyamatosan részt veszek/veszünk pályázatokon, tervpályázatokon.
Melyik egykor élt (KÖZTI-s) építésszel találkoznál szívesen és mit kérdeznél tőle?
Természetesen Marosi Miklóssal szeretnék találkozni és megkérdezni tőle: mikor megyünk teniszezni?
Van/volt mestered? Kitől tanultad a legtöbbet?
Itt ismét Miklóst kell megneveznem. Amit az építészettel kapcsolatosan tudok és teszek, azt a tudást és tervezői tapasztalatot szinte mind tőle kaptam.
Mi az, ami fontos szakmai célod, ami szerepel a bakancslistádon?
Általam tervezett és megépült középület Budapesten. Ez is csak azért, hogy ha az unokám felnő és sétálok vele valahol a városban és rámutatok arra az épületre, azt mondhassam: ezt a nagyapád tervezte.
Mit üzennél a diploma előtt álló végzős építészhallgatóknak?
Mindegy mivel foglalkozik majd a diplomája birtokában, fejlessze építészettörténeti tudását. Nincs annál szórakoztatóbb dolog, mint sétálni városban vagy falvakban megfelelő tudás birtokában és nézni az épületeket, bekukkantani belső udvarokba, felismerni korokat, stílusokat, és közben arra a kézre gondolni, aki azt a darab téglát vagy követ a ma is látható helyére tette.
Mivel foglalkoznál legszívesebben, ha nem az lenne a munkád, ami most?
Munkával kapcsolatosan: fogalmam sincs! Egyik nagyapám ácsmester volt (így nem csak a neve, de a foglalkozása is ugyanaz volt), a másik kádármester. Talán ez utóbbi, mert ő falun dolgozott, és egész életében köztiszteletnek örvendett.
Mi tud leginkább feltölteni?
Együtt lenni a családommal vagy a barátaimmal. Teniszezni, zongorázni, bakelit lemezeket hallgatni, motorozni.
Mi az, amit a legtöbb ember nem tud rólad (viszont szívesen elárulnád)?
Az átlagnál nyitottabb és közvetlenebb vagyok, többet már nem árulnék el magamról. Hogy ne kerüljem ki a kérdést: a magyar falut imádom.
Mit csinálnál, ha 3 napra bezárnának a (kollégák nélküli) KÖZTI-be?
Gyorsan kimásznék!
