Az MTA intézménye 2025-ben 200, ikonikus székháza pedig 160 éves lesz. Ennek apropóján nagyszabású felújítás indult. A rekonstrukció kihívásairól Kelemen Bálint, a KÖZTI projektvezető építésze és Makay András, a KÖZTI vezető építésztervezője, valamint Oberfrank Ferenc, az Akadémia stratégiai igazgatója beszélgettek, miközben a hely.hu-val közösen bejárták az épületet.
A Magyar Tudományos Akadémia székháza a magyar tudományosság emblematikus épülete, amely a 19. századi kulturális és művészeti fejlődés lenyomata. Az itáliai neoreneszánsz stílusú épület terveit Friedrich August Stüler készítette, míg a kivitelezés Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal irányítása alatt zajlott 1862-től 1865-ig.
Az interjúból az is kiderül, hogy mi volt a tervezők kedvenc momentuma a most zajló felújítással kapcsolatban. Kelemen Bálint például azt említette, hogy a könyvtár és a székház épület összekapcsolásának a kigondolása volt igazi kihívás, mivel ezek szintszáma eltér, és nincs két egy síkba eső járószintjük, illetve a „nyitottság” elvének építészeti eszközökkel történő megfogalmazása. Összességében azonban nehéz kiemelni egy mozzanatot, mivel a projekt minden részlete öröm és kihívás volt. Makay András azt emelte ki, hogy neki a kedvenc pillanata az volt, amikor megtalálták a díszterem eredeti festésének maradványait. Épp azon törték a fejüket, hogyan derítsék ki, milyenek voltak a terem eredeti színei, mikor rájöttek, hogy a mahagóni lábazat mögött lehetnek nyomok. És valóban. Miután leválasztották a falról a lábazatot, megtalálták az eredeti festéket…
A felújítás apropójáról, a leglátványosabb változásokról, valamint további nagyvolumenű műemlékvédelmi felújításokról is szó esik az interjúban. További részletek az alábbi linken érhetőek el:
https://hely.hu/hirek/hogyan-ujul-meg-az-mta-szekhaza-interju-a-kulisszak-mogul/
Fotók: Kaiser Ákos és Mátrai Dávid