Jó kedélyű, anekdotázó, hagyománytisztelő ember volt, aki a családját rendkívül szerette, és akire mindig mindenben számítani lehetett – ilyennek ismerték barátai és munkatársai Pintér Bélát. Az egykori KÖZTI-s építész legismertebb és legmegosztóbb terve a budai Hilton szálló volt, amelynek megépülését emlékezetes műemlékvita is kísérte. Ismert polihisztor tervezőnk 30 éve hunyt el, rá emlékezünk.
A KÖZTI egykori vezetője, Mányoki László szerint Pintér Bélát „töretlen alkotókedv, szüntelen lobogás, utánozhatatlan jovialitás jellemezte”. Pintér Béla nagyon szeretett festeni és grafikákat készíteni, szívesen lett volna festőművész, a szobrászattal köztéri szoborpályázatok társtervezőjeként “tartotta a kapcsolatot”. Szerteágazó érdeklődéséhez az irodalom és a zene egyaránt hozzátartozott.
Pintér Bélát Gádoros Lajos hívta a KÖZTI-be a saját műtermébe. Pályája kezdetén, 1954-ben tervezte a nagyvonalúan klasszicizáló tolnai kultúrházat. Évtizedeken át abban az építészműteremben folytatta tevékenységét, amelynek szellemi közegét Kotsis Iván professzor, Dávid Károly, Malomsoky József művészi és emberi személyisége határozta meg. Amikor eljött az ideje, átvette a stafétát, így építészgenerációknak mutathatott példát. Az építésiparosítás hatvanas évekbeli, mindenre kiható koncepciója kellemetlenül érintette. Felállt az asztaltól, és elindult az országba, hogy összegyűjtse mindazt, ami a magyar ember életének jobbá tételéhez még vagy már megvolt. Ebben a hasznos, de alig hasznosult munkában újra visszanyerte alkotókedvét, amelynek rangos fővárosi középületek a tanúi.
A legnagyobb hírnevet kétségtelenül a Mátyás templom mellett épült Hilton szálló szerezte számára. A Hess András téri szálloda építése során nem csupán a Várnegyedhez való igazodás okozott fejtörést Pintér Bélának és a műemléki tervező Sedlmayr Jánosnak, hanem az is, hogy két különböző stílusú és korú épülettömböt kellett egy egységgé gyúrniuk. Már a kezdetek kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős kompromisszumokra lesz szükség ahhoz, hogy a műemléki részletek bemutatása mellett a városképi megfontolások és a korszerűség kritériumai is érvényesüljenek. Az elkészült hotel a magyar főváros egyik legikonikusabb szállodája lett. 2012-ben bekerült a Tripadvisor által a világ legszebb kilátású szállodai szobáit rangsoroló TOP 10-be.
Pintér Béla 1974-85 között vállalati hatáskörű főépítész volt. Későbbi munkái közül kiemelkedő jelentőségű az 1978-ban tervezett líbiai Vízügyi Kutatóintézet, a Kelenföldi plébánia és templom (1983), az Agrártudományi Egyetem tornacsarnoka és előadótermei (1986). Két ízben kapott Ybl-díjat. 1985 tavaszán vonult nyugdíjba. Budapesten hunyt el 1992-ben.
Pintér Béla filozofikusan a múlt, a jelen és a jövő kapcsolatáról így vallott egykor: „A múlt megkövült zárt forma, a jövő pedig nyitott, folyékony tevékenység… Van olyan építészet, ami volt, ez az, ami már megkövült, van olyan építészet, ami lesz, ez az, ami majd tevékenység lesz. Ezzel kapcsolatban külön érdekesség: mai építészet a szemlélőnek nem létezik. Szeretnék itt arra emlékeztetni, hogy sohasem láthatunk vagy tapasztalhatunk mást, csak a múltat. A hang, amit hallunk, a fény, amit látunk, már a múlt. Ilyen értelemben csupán egyet érzékelünk ma: azt, amit épp csinálunk.”
Forrás: KÖZTI: 42+24=66, magyarnemzet.hu, Építészfórum, Fortepan
