1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1986−1988-között a MÉSZ Mesteriskola hallgatója volt.
1980-től dolgozik a KÖZTI-ben, kezdetben szerkezettervező gyakornokként. 1981-ben részt vett a Kanoi Stadion helyszíni tervezésében, Nigériában. Hazatérését követően Dobozi Miklós műtermében dolgozott, gyakran Zalaváry Lajos munkatársaként. 1988-tól vezető tervező, 1990-től műteremvezető, majd a részvénytársaság keretei között stúdióvezető. 2004-től 2021-ig a vállalat igazgatóságának tagja.
Változatos tárgyú munkáinak egy részét díjnyertes pályázatokkal szerezte. Az utolsó évtizedben főleg sportlétesítményeket tervezett. Jelentősebb munkái a Knorr-Bremse Kutatási és Fejlesztési Központ, a Gandhi Gimnázium Pécsett, a Pannonhalmi Főapátság Fogadóépülete, a Budapest Sportaréna, a Ludovika Aréna, a Puskás Ferenc Stadion, valamint a Multifunkcionális csarnok.
Több szakmai egyesület, tervtanács és diplomabizottság munkájában vesz részt. 2010 óta tagja a MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiájának, 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Számos egyéb díj és kitüntetés mellett 1997-ben Ybl Miklós díjat, 2001-ben Pro Architectura díjat, 2009-ben Prima Primissima díjat, 2019-ben Érdemes Művész kitüntetést, 2020-ban Csonka Pál érmet és Kossuth díjat kapott.